Zsiday Viktor úgy látja, hogy több ok miatt kerültek bajba az állami költségvetések. Egyrészt elkerülhetetlen a zöld átállás, aminek hatalmas költsége van. Másrészt újrafegyverkezés kezdődött, gyakorlatilag itt kopogtat egy új hidegháborús korszak. A harmadik gond a munkaerőpiac szűkössége. Az utóbbi kettőnek inflációgerjesztő hatása is van. A negyedik az öregedő lakosság problémája, amely egyre nagyobb szociális kiadásokat generál.

A szakember szerint mindez egyenesen vezet oda, hogy egyre nő majd az államok eladósodottsága és az infláció, amit a kötvénypiacokból próbálnak finanszírozni.

Egy kötvénybefektető szempontjából – ha valóban hosszabb távra tekint – rendkívül aggasztó a helyzet: úgy tűnik, hogy belátható időn belül nem lehet megfegyelmezni a költségvetéseket, egyre több lesz az adósság, miközben valószínűleg az infláció sem talál vissza a korábbi alacsony szintekre. Ilyen helyzetben miért venne bárki hosszú állampapírt?  Természetesen fél-másfél éves távon reális spekuláció lehet, hogy HA lesz recesszió, akkor a kötvényhozamok csökkenni fognak, azaz árfolyamnyereséget lehet elérni állampapírok tartásával. De ennél hosszabb időtávon nézve nagyon rossz a helyzet. Gyakorlatilag a pénz elértéktelenítése zajlik a szüntelen költségvetési stimulussal (Ábra: az amerikai államadósság GDP-hez viszonyított aránya).

Zsiday Viktor arra számít, hogy ezeknek a negatív folyamatoknak a vége a kötvénypiacok lázadása lesz, az igazi kérdés csak az, hogy ez mikor következik be. A 70-es évek végén ez már egyszer megtörtént.