Az idei első negyedévben folytatódott az inflációs ütem csökkenése, ami a lakosság pénzügyi helyzetét jelző Intrum Fizetőképességi Index (IFI) további javulását hozta magával. Éves alapon azonban a fogyasztói árak továbbra is emelkedtek - 3,6 százalékkal. Az éves infláció visszaszorulása főként az iparcikkek, az élelmiszerek és a piaci szolgáltatások árcsökkenésének tudható be, amit részben ellensúlyozott az üzemanyagok és a szabályozott árú termékek árnövekedése.
Az előző hónaphoz viszonyított emelkedés a tavalyi utolsó negyedévben átmenetileg megszűnt, de idén január-márciusban már egyaránt 0,6-0,8 százalék volt, jelezve, hogy még nem lendültünk túl az inflációs sokkon. 2024 elején átlag körüli volt az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása, azonban az átlagosnál magasabb az élvezeti cikkek és az üzemanyag inflációja.
Magyarország: rekord EU-s áremelkedés
Tavaly Magyarországon volt a legnagyobb árrobbanás az Európai Unióban, miközben a forint mintegy 2,5 százalékkal erősödött. Az infláció 2023 januárjában tetőzött 25,7 százalékkal, majd októberre egyszámjegyű lett, 2024 márciusára pedig 5 százalék alá esett. A vásárlóerő csökkenése nagyban hozzájárult az infláció mérséklődéséhez, így a decemberi pénzromlás már csak a hatodik, a januári a nyolcadik-kilencedik legmagasabb volt az EU-ban.
Kiemelkedően növekedett az élelmiszerek (25,9 százalék), az energia (22,1 százalék) és az üzemanyagok (18,6 százalék) ára. Az élelmiszerek drasztikus drágulása részben az előző évi gyenge termés és a kereskedelmi láncok megadóztatásának is volt köszönhető.
