A vámok felszámolása évente mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az uniós exportőröknek. A megállapodás az „erőteljesen protekcionista kihívások korában” egyértelmű kiállást jelent a nyílt, tisztességes, értékeken és szabályokon alapuló kereskedelem mellett.
A nyertesek: mezőgazdaság, és a kis- és középvállalkozások
A megállapodás védelmet nyújt az érzékeny európai ágazatoknak, például a rizstermelőknek, ugyanakkor az európai borok, sajtok, marha- és sertéshús, tészta, csokoládé és kekszek az első naptól fogva, vagy átmeneti időszak után vámmentesen forgalmazhatók lesznek a japán piacon.
Japán 205 európai termék földrajzi jelzését ismerte el, azaz az ilyen termékek neve alatt csak az adott európai térségből származó termékek hozhatók majd forgalomba Japánban. Ez elsősorban számos, kivitelre dolgozó kistermelőnek segítség: a Japánba irányuló európai export 78 százalékáért kis- és középvállalkozások felelősek. A Parlament felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre e vállalkozások számára kapcsolattartó pontokat, hogy mihamarabb kiaknázhassák az új megállapodás előnyeit.
Vasút, szolgáltatások
Japán megnyitja 54 legnagyobb városának közbeszerzési piacát és a vasúti közbeszerzést az európai versenytársak előtt. Az internetes kereskedelmet, a nemzetközi tengeri fuvarozást és a postai szolgáltatásokat szintén megnyitják.
A Parlament üdvözölte, hogy a megállapodás magas színvonalú környezetvédelmi és munkajogi kitételeket tartalmaz, többek között
„Az Európai Parlament válasza a globalizáció kihívására az együttműködés és a nemzetközi szabványok meghatározása. Határozottan elutasítjuk a köldöknéző protekcionizmust és a nacionalista trendet - ezek nem oldják meg a sürgős problémáinkat, viszont eltávolítanak minket egymástól. Kulcsfontosságú a megállapodás gyors végrehajtása a gyakorlatban, és a civil szféra bevonása annak érdekében, hogy az egyezmény a polgárok és a dolgozók számára tényleg előnyös legyen” - mondta a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság elnöke, a német szocialista Bernd Lange.
