A lakáshitelek esetében pedig az egy évvel korábbi 13,5 millió forint helyett idén már csak átlagosan 10,56 millió forint értékű hitelt vettek fel a családok, ami közel 3 milliós, több mint 22 százalékos visszaesést jelent. Ilyen szerény összegű hitellel utoljára 2020-ban érték be a hitelfelvevők – teljesen más ingatlanárak mellett – emlékeztet a szakértő.

A lakáshiteleknél kellett lépni

Gergely Péter szerint a kormányzat és a bankok megállapodása abból a szempontból teljesen érthető, hogy a fogyasztási hitelezésben már látszik az alagút vége. Az augusztusban folyósított 51 milliárd forintos személyi hitel kihelyezés 13 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szinteket, a 24,5 ezerhez közelítő szerződésszám pedig ötödével magasabb, mint ahány személyi kölcsön kontraktusra szerződtek az ügyfelek 2022 augusztusában.

Ehhez képest a lakáshitelezésben az év első nyolc hónapjában 62,5 százalékkal kevesebb hitelt tudtak folyósítani a bankok, mint 2022 augusztusáig, a szerződések tekintetében pedig közel 52 százalékkal múlja alul a kontraktusszám a 2022-es év hasonló adatait. Hogy mennyire hiányoznak a szerződések a piacról, azt a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint mindennél jobban bizonyítja, hogy utoljára épp 10 éve volt ilyen kevés lakáshitel szerződés a magyar piacon, az MNB 2017 óta nyilvános havi adataiban tavaly december óta van csak példa arra – igaz, azóta folyamatosan -, hogy a havonta lakáshitel szerződést kötők száma nem éri el az 5 ezret.