A moratórium, vagyis a fizetési haladék tavaly december 31-én véget ért, vagyis minden lakossági és vállalati hitelt újra el kell kezdeni törleszteni. Ha valaki ezt elmulasztja, akkor a moratóriumot megelőző időszakhoz hasonlóan felmondhatják a szerződését, és a lejárt tartozás ténye a Központi Hitelinformációs Rendszerben, a KHR-ben, negatív banki adóslistán is látható lesz.

A hiteltörlesztési moratórium miatt a pénzintézetek sok esetben csak akkor tudnának hozzájutni az eredeti hitelszerződés szerint nekik járó összeghez a futamidő végéig, ha emelnék a kölcsön havi törlesztőrészletét, és a kamatokat, vagy egyszerre növelnék mindkettőt. Ettől azért sem kell tartani, mert a fizetési moratórium igénybevétele automatikusan meghosszabbítja a szerződés futam idejét. Így senkinek sem keletkezhet lejárt tartozása.

A jogszabály kimondja, hogy a futamidő megnyújtását és a fix, vagyis a futamidő végéig rögzített kamatozású törlesztőrészlet összegét úgy kell meghatároznia a hitelező banknak vagy pénzügyi vállalkozásnak, hogy az új törlesztőrészlet és a moratórium alatt meg nem fizetett tartozás együttes havi összege nem haladhatja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletét. Vagyis fix kamatozású kölcsön esetén havonta nem kell magasabb összeget fizetnünk, mint a moratórium életbe lépése előtt.

A felvett kölcsön havi törlesztőrészlete abban az esetben emelkedhet, ha a szerződéses kamat a referenciakamatlábhoz kötött, vagyis a hitelünk változó kamatozású, nincs rögzítve a futamidő végéig. Az emelkedés ebben az esetben nem a fizetési moratórium alatt felhalmozódó, meg nem fizetett kamatoknak tulajdonítható, hanem a szerződés alapján módosul.