2021 júliusában az ipari termelés volumene 8,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 10,2 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 júniusához képest 0,5 százalékkal csökkent. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 júliusában, derült ki a KSH első becsléséből, a júliusi növekedés egyébként részben az alacsonyabb bázisnak volt köszönhető.
A most közzétett statisztika szerint a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás csökkent. Ez elsősorban a gyárleállások, valamint az egyműszakos munkarend következménye. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben emelkedett.
Borús előjel, hogy havi bázison gyengültek a számok. Emögött vélhetőleg az áll, hogy a feldolgozóipar két legfontosabb ágazatában, a járműgyártásban és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában is csökkenés volt, hiszen egyrészt ezeknek a legnagyobb a súlya, másrészt ezek húzták korábban az ipari kibocsátást.
A chiphiány lehet a bűnös
A járműipar gyengébb teljesítménye már csak azért is figyelmeztető, mert 2020 júliusában még csak kilábalási folyamatban volt a szektor, de messze a lehetséges potenciáljától, hiszen a volumen elmaradt a 2019-es szinttől. Ugyanakkor tavaly augusztusban a vállalatok rövidebb karbantartási leállást tartottak, így a kibocsátás volumene meghaladta a korábbi évek nyolcadik hónapjának teljesítményét. Majd szeptemberben és októberben is történelmi rekordot döntött a szektor termelése, messze meghaladva a járvány előtti időszak hasonló hónapjainak teljesítményét. Azt is érdemes kiemelni, hogy idén augusztusban a Mercedes tartott kényszerszünetet, míg szeptemberben a Suzuki állt le a chiphiány miatt.Miután a szakértők szerint a félvezetők pótlása és az új gyártási kapacitások kiépítése hosszabb (legalább 12-14 hónapos) folyamat, így a probléma az idei évben aligha fog megoldódni. Ez egyébként azért is különösen fájó a gyártók és így közvetve a magyar gazdaság számára is, mert információink szerint „korlátlan” megrendelés lenne a járművekre. Így, ha nem lennének ellátási gondok, akkor teljes kapacitáson működhetne mindhárom nagy magyarországi autógyár, növelve ezzel a GDP-t is.
A folyamatokat látva nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy kijelentsük, a magyar gazdasági kibocsátást a harmadik negyedévben a járműgyártás biztosan vissza fogja húzni. Erre már csak azért is lehet „nagyobb összegben fogadni”, mert már az elvileg problémamentesnek mondott, és alacsonyabb bázisról induló júliusban nem sikerült növekedést felmutatni. Ezek után szinte semmi esély a jóval erősebb 2020 augusztusi és szeptemberi számok túlteljesítésére.
