A világ legnagyobb állami kiadásokkal rendelkező országai között számos kis szigetállam és európai jóléti állam található, ami az állami kiadások két, egymástól jelentősen eltérő mozgatórugójára világít rá.

A jelentős gazdaságok közül Franciaország kormánya költi a legtöbbet a GDP arányában (57,2 százalék), míg Dél-Korea (22,5 százalék), India (28,4 százalék) és Mexikó (30,3 százalék) jóval hátrébb áll a rangsorban.

Az állami kiadások minden gazdaságban központi szerepet játszanak, hiszen ezekből finanszírozzák többi között az egészségügyet, a nyugdíjakat, az infrastruktúrát, az oktatást és a honvédelmet. Azonban az állami kiadásokra fordított gazdasági teljesítmény aránya országonként jelentősen eltér, tükrözve a demográfiai jellemzők és a költségvetési prioritások közötti különbségeket.

Mely országok költenek a legtöbbet?

Kiribati egyértelműen kilóg a sorból, miközben számos észak- és nyugat-európai ország az 50 százalékos szint környékén helyezkedik el. Ezzel szemben sok nagy feltörekvő gazdaság a GDP lényegesen kisebb hányadát fordítja közkiadásokra.

Első pillantásra a rangsor szokatlannak tűnhet. Vajon miért szerepelnek kis csendes-óceáni szigetországok olyan államok mellett, mint Franciaország, Finnország és Olaszország?

Az olyan országok esetében, mint Kiribati vagy a Marshall-szigetek, a kormányzati kiadásokat nagymértékben befolyásolják a külső segélyek és támogatások; ezek finanszírozzák a közszolgáltatások jelentős részét, ellensúlyozva a viszonylag kis méretű hazai gazdaságot. A Lowy Institute „Pacific Aid Map” (Csendes-óceáni segélytérkép) elnevezésű adatbázisa szerint Kiribati jelentős nemzetközi fejlesztési támogatásban részesül, ami magyarázatot ad arra, miért közelíti meg a közkiadások összege az ország éves gazdasági teljesítményének mértékét.