Az emelkedés a lakossági energiaárakban ugyanakkor magasabb lesz, mint 2022-ben volt, amikor is a kormány 4 százalékban maximálta a háztartások számára a villamosenergia árának a növekedését, a gáz árát pedig 2021 októberében befagyasztotta.
A kormányfő annak a félelmének adott hangot, hogy rendkívüli hideg tél esetén ellátási nehézségek léphetnek fel, de kiemelte, hogy "amennyiben mindenki felelősséget vállal és a szükséges takarékosságról tesz tanúbizonyságot, nem lesz kimaradás".
Borne sajtótájékoztatóján elmondta: az áram és a gáz árának emelkedését egységesen 15 százalékon maximálja a kormány jövőre a háztartások, a szociális lakások, a kis- és középvállalatok, valamint a legkisebb települések számára.
"Az emelkedések miatt a gázzal fűtő háztartások számlája havonta átlagosan 25 euróval fog emelkedni 200 euró helyett, az árplafonnak köszönhetően. Az árammal fűtő háztartások átlagos emelkedése havi 20 euró lesz 180 euró helyett az árplafon miatt" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
A legszerényebb körülmények között élőknek külön segítséget is ígért a kormányfő: mintegy 12 millió háztartás az év vége előtt 100 vagy 200 eurós "rendkívüli energiacsekkben" részesül.
Az árplafon jövőre 16 milliárd euróba kerül a kormánynak, ebből 11 milliárd a gázt, 5 milliárd pedig a villamosenergiát érinti - jelezte Bruno Le Maire gazdasági miniszter.
Franciaország lakossági energiaellátásának 70 százalékát atomenergiával biztosítja, 16 százalékát pedig földgázból állítja elő. Ez utóbbinak mintegy 17 százaléka érkezett 2020-ban Oroszországból, de azóta ezt az arányt 9 százalékra csökkentette a kormány, a tél folyamán más forrásokból folytatják a földgáz beszerzését. Az ország 56 atomreaktora közül jelenleg azonban 32 nem működik karbantartás miatt, de az EDF energiaszolgáltató vállalta, hogy októbertől fokozatosan újraindítják a reaktorokat.
