Ezzel szemben a hazai devizák felértékelődése rontotta az exportőrök helyzetét. Az euróban vagy dollárban realizált bevételek forintra vagy koronára átszámítva alacsonyabbak lettek, ami csökkenthette a külföldi szerződések jövedelmezőségét. Ezt leginkább azok a vállalatok érezték meg, amelyek nem rendelkeztek árfolyamfedezettel, és a piaci spot árfolyamokon számoltak el. Esetükben még a kisebb devizamozgások is érdemben befolyásolhatták a végső pénzügyi eredményt.
Mire számíthatunk 2026 további hónapjaiban?
A következő hónapokban a devizakockázat már nem korlátozódik kizárólag a forint–euró vagy a korona–dollár devizapárokra. Az EU és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás, valamint az előkészítés alatt álló EU–India szabadkereskedelmi egyezmény új piacokat nyit meg a régió – többek között Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország – vállalatai előtt. Ez lehetőséget teremt a bevételek növelésére, ugyanakkor nagyobb árfolyam-ingadozással járhat az olyan feltörekvő piaci devizákban történő elszámolás, mint a brazil real, az argentin peso vagy az indiai rúpia.
Egy jól illeszkedő devizastratégia magában foglalhatja a kitettségek folyamatos monitorozását, a forward ügyletek alkalmazását, az elszámolási devizák diverzifikálását vagy az árképzés stabilabb valutákban történő meghatározását. A januári piaci mozgások megmutatták, hogy ezek az eszközök nemcsak a bevételek védelmét szolgálják, hanem versenyelőnyt is biztosíthatnak a nemzetközi kereskedelemben.
