Mint mondta, azt szeretnék, ha a kormány valamennyi közszolgálati dolgozónak biztosítana egy inflációt részben ellentételező - 13. havi juttatás formájában kifizetett - bérfejlesztést 2022-re visszamenőleg, 2023. január elsejétől pedig 25 százalékos béremelést valósítana meg az ágazatban. Emellett diplomás bérminimum bevezetését és a sztrájktörvény módosítását is követelik a szakszervezetek.
"Veszélyben van a megélhetésünk, veszélyben vannak a jogaink. A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni?" - tette fel a kérdést Boros Péterné, aki szerint béremelés nélkül "éhezés, fázás, elárverezés és mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat". Hozzátette: a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.
Az MKKSZ elnöke azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 31-ét korábban a "szolidaritás napjaként" hirdette meg, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első figyelmeztető sztrájkjukat.
Boros Péterné az önkormányzati köztisztviselők helyzetéről elmondta, esetükben nem elég a keresetnövelés, "koncepcióváltásra van szükség". Szerinte a minimum cafeteria összegét, jogosultságát valamennyi közszolgálati dolgozóra ki kell terjeszteni, s amennyiben nem támogatja az állam az önkormányzatok működési költségeit, akkor jelentősen csökkenteni kellene a szolidaritási hozzájárulási adó összegét.
