A 2014-es walesi NATO-csúcson a tagállamok már nemcsak megerősítették elköteleződésüket a védelmi költségvetésük növelésére, de abban is megegyeztek, hogy katonai kiadásaik legalább 20 százalékát fejlesztésre fordítják majd. Magyarország ezzel együtt pedig a „burden sharing” (tehermegosztás) elve alapján egy nehézdandár létrehozására tett ígéretet.

Meddig elég a 2 százalék?                    

Bár ezzel a védelmi költéssel Magyarország bekerült a NATO „éltanulói” közé, visszatérő kérdés, hogy a tagállamok ilyen arányú költése mellett mennyire maradhat hatékony a kollektív védelmi szövetség. Donald Trump újraválasztása és a turbulens geopolitikai helyzet után tehát újra kiéleződhet a vita a NATO szövetségesek védelmi költségvetésének emeléséről.

Bár 2024-ben már csak nyolc olyan „renitens” tagállam volt a 32 tagú szövetségben, amely nem teljesíti a GDP 2 százalékos célt, Trump már korábbi ciklusában is sérelmezte, hogy aránytalanul nagy teher hárul Washingtonra a kollektív védelem finanszírozása terén. Egyes információk szerint Trump akár az 5 százalékos GDP arányos költés mellett is kardoskodhat, míg az európai szövetségesek maximum a 3–3,5 százalék irányába mozdulnának el, tekintve az ezzel járó gazdasági többletterhet. Ukrajna támogatása mellett várhatóan ez lesz majd a júniusi hágai NATO-csúcstalálkozó központi témája. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)