A béke költségvetésének mondott anyagban az Orbán-kormány rekord pénzt költ fegyverekre

Ismét rekord magas, 1752,3 milliárd forint összeget fordít a magyar kormány honvédelmi célra a 2025-ös költségvetés szerint. A védelmi kiadások így nemcsak elérik GDP 2 százalékát, újra teljesítve ezzel a NATO elvárását, hanem az elmúlt évek robusztus haderőfejlesztésének folytatását is garantálják.

Utóbbi igencsak kiemelkedő teljesítmény, tekintve, hogy a NATO elvárása, hogy a szövetségesek minimum 20 százalékot költsenek védelmi költségvetésükből eszközbeszerzésre és fejlesztésre. Ha a NATO becslése helytálló, 2024-ben Magyarország Lengyelország után az előkelő második helyen állt a beszerzésekre irányuló költésben a szövetségen belül.

Nem volt ez mindig így

A rendszerváltást követően a Varsói Szerződés szerinti tömeghadsereg modelljéről való áttérés során a Magyar Honvédség létszámából és képességéből is folyamatosan veszített. A régi szovjet haditechnika karbantartása, az elavult technika kivezetése mellett nem történt jelentősebb beszerzés (a 2003-as Gripen lízingszerződés megkötésétől eltekintve), a védelmi szektort a kóros alulfinanszírozottság jellemezte.

Ezen Magyarország 1999-es NATO csatlakozása sem igazán változtatott. Hiába írtuk alá a többi tagállamhoz hasonlóan, hogy a nemzeti össztermék 2 százalékát költjük védelemre, a védelmi kiadások 2013-ra már a GDP 1 százalékát sem érték el.

Az alacsony GDP-arányos védelmi költéssel Magyarország nem volt egyedül a NATO-n belül, sőt. 2014-ben az Egyesült Államokon, az Egyesült Királyságon és Görögországon kívül nem volt olyan állam az akkor 28 tagú szövetségen belül, aki teljesítette volna ezen kötelezettségét. Ebben az időben általános nemzetközi trendnek mutatkozott a védelmi szektor alulfinanszírozottsága, két összefüggő ok miatt is. A 2008-as gazdasági válság miatti gazdasági megszorítások és költségvetési kiigazítások több esetben forrásmegvonással sújtották a védelmi szektort. Az ágazat jelentős támogatása nem is tűnt ekkor racionális, az állampolgárok számára megmagyarázható lépésnek, hiszen ebben az időszakban a biztonságpolitikai gondolkodást egyfajta „posztháborús” felfogás uralta. Eszerint a hagyományos, konvencionális háborúk kora véget ért, a tömeghadseregek, a „nagy vasak” és teljes képességspektrum helyett kisebb méretű, de professzionális haderőt és a nemzetközi szövetségesekkel megosztott képességeket kell építeni. Ezért is érte 2014-ben hidegzuhanyként Oroszország krími megszállása az európai szövetségesek többségét.

Véleményvezér

Új kutatás: a Fidesz lemaradása minden eddiginél nagyobb

Új kutatás: a Fidesz lemaradása minden eddiginél nagyobb 

A biztos szavazóknál már 17 pont a különbség. 
Még olcsóbb lesz Ausztriába menni vásárolni

Még olcsóbb lesz Ausztriába menni vásárolni 

Ausztria a felére csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját.
Elbukott Trumpnak az a követelése, hogy teljes jogi mentességet élvezhessen

Elbukott Trumpnak az a követelése, hogy teljes jogi mentességet élvezhessen 

Nem jött össze Trumpnak a korlátlan hatalom igénye.
Robert Fico előzni igyekszik Orbán Viktort Washingtonban

Robert Fico előzni igyekszik Orbán Viktort Washingtonban 

Nagy váltás Romániában.
Fürdenek a pénzben a lengyel önkormányzatok

Fürdenek a pénzben a lengyel önkormányzatok 

Nyílik az olló Lengyelország és Magyarország között.
Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak

Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak 

Az ukrán parancsnok fordulatot vár a háborúban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo