A béke költségvetésének mondott anyagban az Orbán-kormány rekord pénzt költ fegyverekre

Ismét rekord magas, 1752,3 milliárd forint összeget fordít a magyar kormány honvédelmi célra a 2025-ös költségvetés szerint. A védelmi kiadások így nemcsak elérik GDP 2 százalékát, újra teljesítve ezzel a NATO elvárását, hanem az elmúlt évek robusztus haderőfejlesztésének folytatását is garantálják.

Utóbbi igencsak kiemelkedő teljesítmény, tekintve, hogy a NATO elvárása, hogy a szövetségesek minimum 20 százalékot költsenek védelmi költségvetésükből eszközbeszerzésre és fejlesztésre. Ha a NATO becslése helytálló, 2024-ben Magyarország Lengyelország után az előkelő második helyen állt a beszerzésekre irányuló költésben a szövetségen belül.

Nem volt ez mindig így

A rendszerváltást követően a Varsói Szerződés szerinti tömeghadsereg modelljéről való áttérés során a Magyar Honvédség létszámából és képességéből is folyamatosan veszített. A régi szovjet haditechnika karbantartása, az elavult technika kivezetése mellett nem történt jelentősebb beszerzés (a 2003-as Gripen lízingszerződés megkötésétől eltekintve), a védelmi szektort a kóros alulfinanszírozottság jellemezte.

Ezen Magyarország 1999-es NATO csatlakozása sem igazán változtatott. Hiába írtuk alá a többi tagállamhoz hasonlóan, hogy a nemzeti össztermék 2 százalékát költjük védelemre, a védelmi kiadások 2013-ra már a GDP 1 százalékát sem érték el.

Az alacsony GDP-arányos védelmi költéssel Magyarország nem volt egyedül a NATO-n belül, sőt. 2014-ben az Egyesült Államokon, az Egyesült Királyságon és Görögországon kívül nem volt olyan állam az akkor 28 tagú szövetségen belül, aki teljesítette volna ezen kötelezettségét. Ebben az időben általános nemzetközi trendnek mutatkozott a védelmi szektor alulfinanszírozottsága, két összefüggő ok miatt is. A 2008-as gazdasági válság miatti gazdasági megszorítások és költségvetési kiigazítások több esetben forrásmegvonással sújtották a védelmi szektort. Az ágazat jelentős támogatása nem is tűnt ekkor racionális, az állampolgárok számára megmagyarázható lépésnek, hiszen ebben az időszakban a biztonságpolitikai gondolkodást egyfajta „posztháborús” felfogás uralta. Eszerint a hagyományos, konvencionális háborúk kora véget ért, a tömeghadseregek, a „nagy vasak” és teljes képességspektrum helyett kisebb méretű, de professzionális haderőt és a nemzetközi szövetségesekkel megosztott képességeket kell építeni. Ezért is érte 2014-ben hidegzuhanyként Oroszország krími megszállása az európai szövetségesek többségét.

Véleményvezér

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen 

Az ügyeskedők nagy korszaka jöhet.
Súlyos kritikát kapott a magyar köztársasági elnök

Súlyos kritikát kapott a magyar köztársasági elnök 

Ezt a kritikát nem teszi zsebre a köztársasági elnök.
A nyugdíjkorhatár utáni várható élettartam Magyarországon a legkevesebb

A nyugdíjkorhatár utáni várható élettartam Magyarországon a legkevesebb 

A magyar egészségügy bizonyítványa a leggyengébb.
Az ukránok szerint Szijjártó Péter hazudott

Az ukránok szerint Szijjártó Péter hazudott 

Gyanús az ukránoknak a magyar külügyminiszter.
A Bige-család visszautasítja Gulyás Gergely vádjait

A Bige-család visszautasítja Gulyás Gergely vádjait 

A kormány nem tud leszállni a Bige-családról.
Nem kell félni, hogy Donald Trump atomtengeralattjárókat küldött Oroszország közelébe

Nem kell félni, hogy Donald Trump atomtengeralattjárókat küldött Oroszország közelébe 

Titok, hogy Trump bejelentésének megfelelően indultak-e amerikai atomtengeralattjárók az orosz partok felé.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo