A február 1-jétől életbe lépett törvényi változások nehéz helyzetbe hozták azokat a vállalkozásokat, amelyek eddig az egyszerűsített foglalkoztatás (továbbiakban EFO) rendszerében foglalkoztattak munkavállalókat. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1300-ról 2200 forintra (+69 százalék) alkalmi munkánál 2700-ról 4400 forintra (+63 százalék), míg filmipari statiszta alkalmi munka esetében 8000-ről 8700 forintra (+9 százalék) nőtt a naponta fizetendő közteher mértéke. Ráadásul idén egy munkavállaló már csak maximum 120 napot dolgozhat az EFO keretében – korábban ez a limit csak az ugyanannál a foglalkoztatónál letöltött napokra vonatkozott.

A probléma súlyát jelzi, hogy eddig – szezontól függőben – a 3,7 millió versenypiaci munkavállaló 4-5 százalékát 150-180 ezer főt foglalkoztattak EFO keretében. Számos szektorban az állandó foglalkoztatás helyett ez a forma volt képes biztosítani a megfelelő működést. A mezőgazdaságban jellemzően idénymunkákra, a vendéglátásban jellemzően a nyári csúcsszezon idején kellenek olyan munkavállalók, akikre az adott időszakon kívül nincs szükség akkora létszámban. A filmipari statisztákra szintén csak egy-egy adott forgatási időszakban van szükség. De az építőipari és logisztikai cégek működésében is léteznek olyan munkafázisok, csúcsidőszakok, amikor az egyszerű napi, online bejelentéssel működő alkalmi munka jelent megoldást.

Felértékelődhet a diákmunka

„A közterhek drasztikus emelésére a vállalkozások jelentős része dönthet az EFO elhagyása mellett. Ismét növekedhet a szürke- és feketegazdaság súlya a foglalkoztatásban, ám aki nem kívánja vállalni a szabálytalan foglalkoztatással járó kockázatokat, annak a diákmunka nyújthat kézenfekvő alternatív lehetőséget” – jelentette ki Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója.