A cikk eredetileg laptársunk, az Mfor.hu oldalán jelent meg. 

Magyarországon minden év utolsó hónapjaiban ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma, vagyis a kormány képviselői, a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei annak érdekében, hogy konszenzusos megállapodásra jussanak a következő évi minimálbért illetően. Az eddigi gyakorlat szerint ha a többszöri egyeztetéseken sem jutnak dűlőre a felek, akkor az év utolsó napjaiban már a kormány mondja ki a végső szót az emelés mértékét illetően. Mindezt úgy kell lebonyolítani, hogy az újév első napjától hatályos legyen az új összeg.

2020 vége azonban másként alakult: nem született egyezség a felek között és a kormányzati elhatározás is elmaradt, ennek eredménye lett, hogy január második felében még mindig ismeretlen a minimálbér összege. Bár az már sejthető, hogy 3-5 százalék között lesz az emelés mértéke idén, ez a késlekedés nemcsak a versenyszféra bértárgyalásait nehezíti meg, de magyarok százezreit tartja bizonytalanságban. Sőt mi több, anyagilag is hátrányosan érinti őket.

Mint arra korábbi cikkeinkben párszor már kitértünk, a minimálbért övező bizonytalanság alapvetően megakaszthatja, megnehezítheti a versenyszféra bértárgyalásait. A mindenkori minimálbér ugyanis egyfajta indikátorként szolgálhat a tervezés és az egyeztetések során a munkaadók és a munkavállalók számára is. A minimálbéres dolgozók és a bérszámfejtők mellett azonban mások is nehéz helyzetbe kerülnek, egy havi plusztól fognak jó eséllyel elesni a kialakult helyzet miatt. A kormány ugyanis a múlt heti tárgyaláson rögzítette, hogy visszamenőleges hatályú nem lehet az emelés.

Ha megállapodnak, akkor februártól lehet növelni a béreket. "Nem lehet bizonytalanságban tartani a legkisebb béren dolgozókat" - mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Piac&Profitnak.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly év végi közlése alapján megközelítőleg 250 ezer dolgozót tart bizonytalanságban ez a kialakult helyzet. Ám ez ennél sokkal nagyobb csoportot érint valójában, hiszen több ellátás és juttatás is a mindenkori minimálbérhez kötött, így ha az nem változik, akkor az adott juttatások sem. De nézzük, kiket érint még a helyzet!

Érinti

• a gyed-re jogosultakat,
• a táppénzen lévőket,
• az álláskeresési járadékra jogosultakat,
• és közvetve a közfoglalkoztatottakat is.

A gyed esetében a juttatás maximális összegét köti jogszabály a minimálbérhez, az legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, ahol a napi összeg maximum a minimálbér kétszeresének a harmincadrésze lehet. Az álláskeresési járadék pedig nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbérnél. A közfoglalkoztatottak esetében azonban némiképp más a helyzet. Még tavaly szeptemberben jelezte Orbán Viktor, hogy a válság miatt szükséges a - három éve befagyasztott - közfoglalkoztatotti bért is emelni 2021-től. Ennek potenciális mértékéről érdeklődtünk egy decemberi Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternél, aki elmondta: a döntéssel érdemes megvárni, hogy a minimálbért illetően megszülessen a megállapodás. Tehát ahogy a minimálbérért dolgozók, úgy a közmunkások sem tudnak mást tenni, csak várják a hivatalos bejelentést.

A minimálbérrel összefüggésben valamilyen formában érintettek köre nagy létszámú csoportot tesz ki. Mint említettük korábban, mintegy 250 ezer ember az, akit közvetlenül érint a döntés. Az elérhető legfrissebb adatok szerint

• gyed-et 107 850-en kapnak,
• táppénzben 73 747-en részesültek,
• álláskeresési járadékra 78 312-en jogosultak,
• közmunkásként pedig 91 500-an dolgoznak.

Az érintettek összlétszáma így 600 136 fő. Ennyien vannak tehát azok, akiket valamilyen formában érint, vagy érinthet a minimálbér-emelés. Azt ugyanis nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy például mind a 73 ezer táppénzes vagy mind a 107 ezer gyed-en lévőnél érdemben befolyásolja a minimálbér-változás a juttatás nagyságát. Ezek alapvetően ugyanis a korábbi bérhez kötöttek, mégis önmagáért beszél az érintettek létszáma. Alkalmas arra, hogy rávilágítson, a minimálbér miatt kialakult bizonytalanság sokkal többről szól, mint egy érték meghatározásáról.