A cikk eredetileg laptársunk, az Mfor.hu oldalán jelent meg.
Magyarországon minden év utolsó hónapjaiban ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma, vagyis a kormány képviselői, a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei annak érdekében, hogy konszenzusos megállapodásra jussanak a következő évi minimálbért illetően. Az eddigi gyakorlat szerint ha a többszöri egyeztetéseken sem jutnak dűlőre a felek, akkor az év utolsó napjaiban már a kormány mondja ki a végső szót az emelés mértékét illetően. Mindezt úgy kell lebonyolítani, hogy az újév első napjától hatályos legyen az új összeg.
2020 vége azonban másként alakult: nem született egyezség a felek között és a kormányzati elhatározás is elmaradt, ennek eredménye lett, hogy január második felében még mindig ismeretlen a minimálbér összege. Bár az már sejthető, hogy 3-5 százalék között lesz az emelés mértéke idén, ez a késlekedés nemcsak a versenyszféra bértárgyalásait nehezíti meg, de magyarok százezreit tartja bizonytalanságban. Sőt mi több, anyagilag is hátrányosan érinti őket.
Mint arra korábbi cikkeinkben párszor már kitértünk, a minimálbért övező bizonytalanság alapvetően megakaszthatja, megnehezítheti a versenyszféra bértárgyalásait. A mindenkori minimálbér ugyanis egyfajta indikátorként szolgálhat a tervezés és az egyeztetések során a munkaadók és a munkavállalók számára is. A minimálbéres dolgozók és a bérszámfejtők mellett azonban mások is nehéz helyzetbe kerülnek, egy havi plusztól fognak jó eséllyel elesni a kialakult helyzet miatt. A kormány ugyanis a múlt heti tárgyaláson rögzítette, hogy visszamenőleges hatályú nem lehet az emelés.
Ha megállapodnak, akkor februártól lehet növelni a béreket. "Nem lehet bizonytalanságban tartani a legkisebb béren dolgozókat" - mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Piac&Profitnak.Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly év végi közlése alapján megközelítőleg 250 ezer dolgozót tart bizonytalanságban ez a kialakult helyzet. Ám ez ennél sokkal nagyobb csoportot érint valójában, hiszen több ellátás és juttatás is a mindenkori minimálbérhez kötött, így ha az nem változik, akkor az adott juttatások sem. De nézzük, kiket érint még a helyzet!
Érinti
- a gyed-re jogosultakat,
- a táppénzen lévőket,
- az álláskeresési járadékra jogosultakat,
- és közvetve a közfoglalkoztatottakat is.
A minimálbérrel összefüggésben valamilyen formában érintettek köre nagy létszámú csoportot tesz ki. Mint említettük korábban, mintegy 250 ezer ember az, akit közvetlenül érint a döntés. Az elérhető legfrissebb adatok szerint
- gyed-et 107 850-en kapnak,
- táppénzben 73 747-en részesültek,
- álláskeresési járadékra 78 312-en jogosultak,
- közmunkásként pedig 91 500-an dolgoznak.
