600 ezer magyart tart bizonytalanságban az Orbán-kormány

A koronavírus-járvány miatt minden korábbinál nagyobb bizonytalanság övezi a mindennapokat. Ha ez nem lenne elég, erre most még a kormány is rátett egy lapáttal; a bértárgyalások során ugyanis olyan helyzet alakult ki, amire nagyon régóta nem volt példa.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A cikk eredetileg laptársunk, az Mfor.hu oldalán jelent meg. 

Magyarországon minden év utolsó hónapjaiban ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma, vagyis a kormány képviselői, a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei annak érdekében, hogy konszenzusos megállapodásra jussanak a következő évi minimálbért illetően. Az eddigi gyakorlat szerint ha a többszöri egyeztetéseken sem jutnak dűlőre a felek, akkor az év utolsó napjaiban már a kormány mondja ki a végső szót az emelés mértékét illetően. Mindezt úgy kell lebonyolítani, hogy az újév első napjától hatályos legyen az új összeg.

2020 vége azonban másként alakult: nem született egyezség a felek között és a kormányzati elhatározás is elmaradt, ennek eredménye lett, hogy január második felében még mindig ismeretlen a minimálbér összege. Bár az már sejthető, hogy 3-5 százalék között lesz az emelés mértéke idén, ez a késlekedés nemcsak a versenyszféra bértárgyalásait nehezíti meg, de magyarok százezreit tartja bizonytalanságban. Sőt mi több, anyagilag is hátrányosan érinti őket.

Mint arra korábbi cikkeinkben párszor már kitértünk, a minimálbért övező bizonytalanság alapvetően megakaszthatja, megnehezítheti a versenyszféra bértárgyalásait. A mindenkori minimálbér ugyanis egyfajta indikátorként szolgálhat a tervezés és az egyeztetések során a munkaadók és a munkavállalók számára is. A minimálbéres dolgozók és a bérszámfejtők mellett azonban mások is nehéz helyzetbe kerülnek, egy havi plusztól fognak jó eséllyel elesni a kialakult helyzet miatt. A kormány ugyanis a múlt heti tárgyaláson rögzítette, hogy visszamenőleges hatályú nem lehet az emelés.

Ha megállapodnak, akkor februártól lehet növelni a béreket. "Nem lehet bizonytalanságban tartani a legkisebb béren dolgozókat" - mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Piac&Profitnak.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly év végi közlése alapján megközelítőleg 250 ezer dolgozót tart bizonytalanságban ez a kialakult helyzet. Ám ez ennél sokkal nagyobb csoportot érint valójában, hiszen több ellátás és juttatás is a mindenkori minimálbérhez kötött, így ha az nem változik, akkor az adott juttatások sem. De nézzük, kiket érint még a helyzet!

Érinti

  • a gyed-re jogosultakat,
  • a táppénzen lévőket,
  • az álláskeresési járadékra jogosultakat,
  • és közvetve a közfoglalkoztatottakat is.
A gyed esetében a juttatás maximális összegét köti jogszabály a minimálbérhez, az legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, ahol a napi összeg maximum a minimálbér kétszeresének a harmincadrésze lehet. Az álláskeresési járadék pedig nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbérnél. A közfoglalkoztatottak esetében azonban némiképp más a helyzet. Még tavaly szeptemberben jelezte Orbán Viktor, hogy a válság miatt szükséges a - három éve befagyasztott - közfoglalkoztatotti bért is emelni 2021-től. Ennek potenciális mértékéről érdeklődtünk egy decemberi Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternél, aki elmondta: a döntéssel érdemes megvárni, hogy a minimálbért illetően megszülessen a megállapodás. Tehát ahogy a minimálbérért dolgozók, úgy a közmunkások sem tudnak mást tenni, csak várják a hivatalos bejelentést.

A minimálbérrel összefüggésben valamilyen formában érintettek köre nagy létszámú csoportot tesz ki. Mint említettük korábban, mintegy 250 ezer ember az, akit közvetlenül érint a döntés. Az elérhető legfrissebb adatok szerint

  • gyed-et 107 850-en kapnak,
  • táppénzben 73 747-en részesültek,
  • álláskeresési járadékra 78 312-en jogosultak,
  • közmunkásként pedig 91 500-an dolgoznak.
Az érintettek összlétszáma így 600 136 fő. Ennyien vannak tehát azok, akiket valamilyen formában érint, vagy érinthet a minimálbér-emelés. Azt ugyanis nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy például mind a 73 ezer táppénzes vagy mind a 107 ezer gyed-en lévőnél érdemben befolyásolja a minimálbér-változás a juttatás nagyságát. Ezek alapvetően ugyanis a korábbi bérhez kötöttek, mégis önmagáért beszél az érintettek létszáma. Alkalmas arra, hogy rávilágítson, a minimálbér miatt kialakult bizonytalanság sokkal többről szól, mint egy érték meghatározásáról.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo