2004-ben tovább nőtt - a 2003. évi 31%-ról 37%-ra -- a vállalkozások szerepe a lakásépítésben, míg az önkormányzatoké a 2003. évinek a felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy a tavaly használatba vett 44 ezer új lakásból 16 ezer épült vállalkozói beruházásban, s alig 600 önkormányzati finanszírozásban. Ezen belül 1,5-szeresére emelkedett az eladásra felhúzott új lakások száma, s feleannyi (660) lakás sem épült bérbeadás céljára, mint az előző évben.
A lakások egyharmada többszintes, többlakásos épületben, míg 7%-a lakóparkokban épült. A KSH elemzése szerint 2004-ben tovább nőtt a kislakások aránya: a befejezett új lakások közel egyharmada -- Budapesten több mint fele -- 60 m2 alatti, országosan 7%-uk, Budapesten pedig 16%-uk 40 m2 alatti. Az átlagos országos alapterület tavaly 93 m2 volt. A birtokba vett lakások 63%-át építőipari szakemberek építették, a lakossági házilagos kivitelezés aránya 31%-ot tett ki.
A fővárosban befejezett lakások tavalyi, előző évhez viszonyított 61%-os növekedése mellett néhány megyében -- közte Tolna, Komárom-Esztergom, , Zala, Bács-Kiskun, Heves -- 4-13%-os, Somogyban 32%-os, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21-22%-os visszaesés tapasztalható, míg Zala megyében egyötöddel, további négy megyében pedig 9-13%-kal több új lakás építésére kértek engedélyt tavaly, mint az előző évben. Ugyanakkor elmondható: Közép-Magyarország kivételével valamennyi régió átlagában csökkent a tavaly kiadott új engedélyek száma. Ennek alapján a KSH adatai ez évre a családiház-építések további visszaszorulását jelzik.
