"Egyetértünk abban, hogy az ársapkák a lehető legrosszabb és a legalkalmatlanabb választ jelentik az energiaválság megoldására" - emelte ki. Hozzátette: ezek nyomán alapvetően sérülne az ellátás biztonsága, számolni kellene egyrészt az új energiaforrásokat elérhetővé tevő beruházások elmaradásával, másrészt az árak emelkedésével.
Ehelyett arra volna szükség, hogy az energiahordozók kitermelését világszerte növeljék, ezáltal azok mennyisége növekedjen, ezáltal az ár csökkenjen, az ellátás pedig biztonságba kerüljön - mutatott rá.
Szijjártó Péter ennek kapcsán bejelentette, hogy megindultak a szakértői és vállalati egyeztetések az ománi kőolaj és földgáz esetleges jövőbeli magyarországi importjáról. Közölte, hogy a Mol és az ománi nemzeti olajvállalat stratégiai partnerséget épített ki az elmúlt években, és tárgyalások folynak közös olajipari képzések megindításáról, fenntartható üzemanyagok közös gyártásáról és a magyar technológiák alkalmazásáról.
Tájékoztatása szerint Ománban az olajkitermelés mára meghaladja a napi egymillió hordót, és komoly nemzetközi projektek zajlanak az LNG-kapacitások bővítése érdekében. A miniszter arról számolt be, hogy Omán a világ legnagyobb zöld hidrogéntermelő országává kíván válni, amihez kapacitásépítési beruházásokat kell végrehajtani, és ez komoly lehetőségeket tartogat a magyar cégek számára. Mint mondta, ezt az is segíti, hogy hatályba lépett a felek közötti beruházásvédelmi megállapodás. Üdvözölte, hogy hamarosan össze fogják hívni a gazdasági vegyes bizottság első ülését, illetve hogy a közel-keleti ország komolyan tervezi egy budapesti nagykövetség megnyitását. Szijjártó Péter szorgalmazta, hogy az EU legkésőbb jövő év végéig törölje el az ománi állampolgárok vízumkötelezettségét, s rámutatott, hogy idén szeptembertől évente ötven ománi hallgató tanulhat ösztöndíjjal Magyarországon.