Az Európai Bizottság adatai szerint az áfabevétel-kiesés (az állami költségvetésben tervezett áfabevétel és a ténylegesen beszedett áfa közötti eltérés) az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiban az egyik legmagasabb; mértéke 22,4 százaléktól (Csehország) 41,1 százalékig (Románia) terjed. Az áfabevétel-kiesés a konferencián képviselt másik három országban is magas – Magyarországon 24,4 százalék (minden negyedik áfaforintot bukja a magyar költségvetés), Lengyelországban 26,7 százalék, Szlovákiában pedig 34,9 százalék.

Az elmúlt években számos közép- és kelet-európai országban indultak adóigazgatási reform- és modernizációs programok az áfabevétel-kiesés mérséklésére.

„Ez az egész régiót érintő probléma hozzávetőleg évi 27 milliárd eurós bevételkiesést okoz az öt részt vevő ország költségvetésének. Összehasonlításképpen, ez az összeg jelentősen magasabb, mint Szlovákia évi teljes adóbevétele (mely az OECD adatai szerint 2013-ban 21,8 milliárd eurót tett ki). A mai globalizált gazdaságban, ahol az adóelkerülők az adótörvények joghézagainak kihasználása érdekében könnyen változtathatják adóilletőségüket, kiemelkedően fontos, hogy a közép- és kelet-európai országok közösen, következetesen és összehangoltan lépjenek fel az áfacsalások ellen. Ezért az áfacsalások visszaszorítása és az áfabevétel-kiesés csökkentése érdekében a közép- és kelet-európai országok között fokozott együttműködésre és a bevált gyakorlatok megosztására van szükség. Az áfacsalások visszaszorítása a rejtett áfaköltségek csökkentése és a tisztességtelen adóverseny felszámolása révén a kormányok mellett az üzleti környezet számára is előnyökkel járna ” – jelentette ki Daniel Anghel, a PwC közép- és kelet-európai közvetett adózási vezetője.

A PwC és a Magyar–Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara által közösen rendezett Közép- és kelet-európai áfacsalás elleni konferencia résztvevői között volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter. A panelbeszélgetésen részt vettek további pénzügy- és gazdasági minisztériumi tisztségviselők is, köztük Blanka Mattauschová, a cseh adóhatóság közvetett adók osztályának igazgatója; Mariana Vizoli, a román pénzügyminisztérium közvetett adó részlegének vezetője, főigazgató-helyettes; Dan Voicu, a román adóhatóság általános tájékoztatási részlegének főigazgató-helyettese; Ondrej Jendrol, a szlovák adóhatóság csalás elleni osztályának igazgatója, valamint Mariana Csomova, a szlovák adóhatóság csalás elleni osztályának igazgatóhelyettese.

„Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy a korábban Nyugat-Európában alkalmazott áfacsalási konstrukciók Közép- és Kelet-Európában újra megjelennek. Így például körhinta, illetve csalárd (hiányzó) kereskedő jellegű csalásokat tártak fel a fémhulladék-kereskedelem, az élelmiszer- és agráripar, a textilipar, a számítástechnikai alkatrészek és a mobiltelefonok kereskedelme, az ingatlanszektor és a kiskereskedelem területén. Ezért mutattuk be a mai konferencián az egyes közép- és kelet-európai EU-tagállamok által az adóelkerülőkkel szembeni fellépés során szerezett tapasztalatokat, valamint az áfaelkerülés visszaszorításában és az áfabeszedés hatékonyságának növelésében legeredményesebbnek bizonyult jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket” – mondta dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője.