A COVID-19 stabil tőkepozícióban érte a közép-kelet-európai bankszektort. 2019-ben az átlagos tőkemegfelelési mutató 20 százalék volt, a sajáttőke-arányos nyereség 12,7 százalék, míg a nem teljesítő hitelek aránya a korábbi évekhez hasonlóan alacsony szinten alakult és további csökkenést mutatott. 2020-ban ezek az eredmények azonban a jelenlegi gazdasági visszaesés következtében jelentősen romolhatnak, komoly kihívásokat okozva a bankszektor vezetői és tulajdonosai számára, állapítja meg a tanulmány.

A konszolidáció jelenleg is folyamatban van a fragmentált közép-kelet-európai bankszektorban, az utóbbi években számos tranzakció ment végbe. A nem stratégiai pozícióban lévő bankok elhagyták a regiót vagy racionalizáltak működésüket, miközben a legmeghatározóbb szereplők felvásárlási étvágya megmaradt.

„A tavalyi tanulmány alapján azt vártuk, hogy a jövőben lassuló gazdasági környezet a kevésbé hatékonyan működő bankokra nyomást helyezhet jövedelmezőség szempontjából. 2020-ban azonban nem egy gazdasági lassulás, hanem egy globális válság következtében komoly visszaesés következett be. Ilyen, a banki jövedelmezőséget és tőkehelyzetet negatívan érintő körülmények között, a kisebb és kevésbé stabil szereplők nem feltétlenül képesek egyedül leküzdeni a kihívásokat. A stabilitás, a negatív hatásokkal szembeni ellenállóság, a méretgazdaságosság és a működési hatékonyság még az eddiginél is fontosabbak lesznek, így a nagyobb, diverzifikáltabb bankcsoportoknak várhatóan lesz lehetősége szelektív felvásárlásokra” – mondta Bíró Balázs, a Deloitte Regionális FSI üzletágának vezetője.

A közép-kelet-európai bankokat erős tőkepozícióban érte a COVID-19 okozta válság. A tőkemegfelelési mutató stabil maradt 2019-ben, átlagosan 20 százalékos szinten, amely 2018-hoz képest 0,2 százalékpontos növekedést jelentett. A régió átlagos jövedelmezősége szintén stabilan alakult, a sajáttőke-arányos nyereség 12,7 százalék, míg az eszközarányos megtérülés 1,5 százalék volt. A vizsgált országok többségében a jövedelmezőségi mutatók nem változtak vagy enyhén csökkentek, ezzel szemben a régiós átlag az ukrán bankrendszer magas, 33,5 százalékos sajáttőke-jövedelmezőség miatt növekedett. A magas jövedelmezőségi szint a COVID-19 által állított kihívások miatt a jövőben várhatóan csökken.

A banki eszközök csaknem 60 százalékát a régió 15 legnagyobb bankcsoportja adta. Eszközök tekintetében a régió legnagyobb szereplője továbbra is az Erste Csoport (8,7 százalékos piaci részesedés, 8 ország), őket követi a KBC Csoport (7,8 százalékos piaci részesedés, 4 ország), majd az UniCredit Csoport (6,5 százalékos piaci részesedés, 9 ország). A magyar OTP Csoport érte el a legmagasabb banki eszköznövekedést a régióban, az elmúlt évek expanzív akvizíciós stratégiájának köszönhetően.

A nem teljesítő hitelek átlagos aránya a közép-kelet-európai régióban 7,2 százalék volt 2019-ben, ami 0,75 százalékponttal alacsonyabb, mint 2018-ban. A javuló eszközminőség fő okai a gazdasági növekedés, valamint a szabályozó hatóságok által támogatott folyamatos portfoliótisztítási tevékenységek voltak. Összességében a nem teljesítő hitelek átlagos aránya a régióban 2019 végére történelmi szintre csökkent, ami kedvező kiindulási helyzetbe hozta a régiós bankszektort a járvány okozta gazdasági kihívásokkal szemben.

Jelentős szerepet játszanak a támogatások az eszközminőség megőrzésében

Az elkövetkező időszakban a bankok jövőbeli kilátásai nagy mértékben függnek a gazdasági kilábalás és a folyamatos szabályozói támogatás együttes jelenlététől. A világjárvány kezdete óta az állami támogatások kulcsfontosságú szerepet játszottak a bankok eszközminőségének megőrzésében a régióban, mely támogatások esetleges megvonása azonban a hitelek bedőlési arányának gyors növekedéséhez vezethet. A szabályozók a nem teljesítő hitelek korai azonosítását és a céltartalékképzést sürgetik, amik hozzájárulhatnak a hitelek sikeres monitoring és értékesítési tevékenységéhez, állapítja meg a tanulmány. A gazdaságot védő szabályozói intézkedések, úgymint a hitelmoratórium, vagy a bankoknak nyújtott különböző engedmények átmenetileg elfedhetik a valós gazdasági károkat egy bizonyos mértékig, azonban a portfóliók minőségét és a bankok jövedelmezőségét érintő későbbi negatív hatások jelentősek lehetnek.

Felgyorsulhat a banki konszolidáció

A tranzakciók számát tekintve a legaktívabb régiós piacok 2019 és 2020 szeptembere között a Balti országok (6 tranzakció), Szerbia (4 tranzakció), Csehország (3 tranzakció) és Románia (3 tranzakció) voltak. A régió legaktívabb felvásárlói a magyar OTP Bank (3 tranzakció), valamint a KBC csoport (2 felvásárlás) voltak. A legaktívabb eladók a régióban a Société Générale (4 tranzakció), a Danske Bank (2 tranzakció, 1 folyamatban lévő tranzakció) valamint a Piraeus Bank (2 tranzakció) voltak 2019 és 2020 szeptembere között.

Az elmúlt évek során a közép-kelet-európai régió bankjai kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a stabil makrogazdasági környezetben. A COVID-19 járvány azonban megszakította ezt a kedvező, felfelé ívelő trendet 2020-ban, csökkentve ezzel a bankok jövedelmezőségi és a tőkemegfelelési kilátásait. A gazdasági sokk közepette, amikor a stabilitás különösen fontos, a közép-kelet-európai bankszektor még mindig nagyon fragmentált, számos kisebb szereplővel. Mivel a kisebb, kevésbé hatékony szereplők nem feltétlenül képesek egyedül leküzdeni a jövedelmezőséggel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos kihívásokat, a Deloitte arra számít, hogy a konszolidáció a következő évek során nem csak folytatódhat, de fel is gyorsulhat a COVID-19 okozta válság hatására.

„Az elmúlt években is aktívan támogattuk ügyfeleinket a régiós banki konszolidációs folyamatban. A bankszektor vezetőivel történt közelmúltbeli konzultációink alapján úgy látjuk, hogy a piaci szereplők a moratóriumok fokozatos kivezetésével megvárják a COVID-19 okozta válság tényleges hatásait. A következő időszak azonban megmutatja majd a valódi károkat, ami várhatóan további konszolidációhoz vezet majd a közép-kelet-európai bankpiacon” – tette hozzá Bíró Balázs.