A gyorsjelentés szerint a forint nominális felértékelődésének üteme, amely a tavaly májusi sávszélesítést követően gyorsult fel, az idei év májusától számottevően mérséklődik. A PM szerint az idei és tavalyi évet együtt véve mintegy 15 százalékos reálfelértékelődés várható mind a fogyasztói árindex, mind pedig feldolgozóipari fajlagos munka költségindex alapon.
A tárca szerint folytatódhat a dinamikus, egyensúlyőrző növekedés figyelembe véve a versenyképességi tartalékokat, a vállalkozások rendelkezésére álló forrásokat, a magyar nemzetgazdaság nemzetközi összehasonlításban is kedvező versenyképességét és feltételezve a gazdaság továbbiakban is magas fokú alkalmazkodóképességét.
A PM szerint az év közepétől a gyors gazdasági növekedéssel, az utolérési folyamattal összefüggő, hosszabb távon is érvényesülő, évi átlagban 2-3 százalékos reálfelértékelődési trend érvényesül ismét.
A fogyasztói áralapon mért reál effektív árfolyamindex 2000-ben 1994-hez képest mintegy 6 százalékos reálfelértékelődést mutat, ugyanakkor a fajlagos munkaköltség alapon mért reál effektív árfolyamindex jelentős mértékű, mintegy 52 százalékos reálleértékelődést, versenyképesség javulást jelez.
A gyorsjelentés szerint ebben az időszakban javult a gazdaság profitabilitása jelentős tartalékokat képezve a vállalati jövedelempozíciókban.
A vállalati szféra bruttó hazai termék (GDP) arányában számított saját forrásai 1994-hez képest 18,2 százalékra, mintegy két és félszeresére emelkedtek 2000-re, míg az adózás utáni eredmény csaknem 1 százalékos veszteségből 8,6 százalékos nyereségre változott ugyanebben az időszakban.
A PM szerint Csehországgal és Lengyelországgal összevetve a fogyasztói áralapon számított reál effektív árfolyamindex esetében jóval kisebb felértékelődés volt Magyarországon. A fajlagos munkaköltség alapon számított versenyképesség 1995-1999 közötti időszakban Magyarországon javult, míg a másik két országban romlott.
Forrás:MTI