Az Európai Unió szabályai szerinti túlzott hiány - figyelembe véve a részleges nyugdíjkorrekció lehetőségét - ezen a költségvetési pályán 2009-ben szüntethető meg. A deficit csökkentését a túlzott hiány megszüntetését követően is folytatni kell, a Stabilitási és Növekedési Egyezménnyel összhangban meghatározott országspecifikus középtávú cél (Magyarország esetében 0,5-1 százalék közötti deficit) eléréséig. A 2009-et követő években az államháztartás hiánya évente 0,5 százalékponttal tovább mérséklődik.
A deficit és az elsődleges hiány csökkenése miatt 2007-től lelassul a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított arányának növekedése, majd 2008 után a már többletet mutató elsődleges egyenleg mellett az adósságráta trendje megfordul, 2009-től pedig az államadósság/GDP arány tartósan csökken. A kiigazításban 2007-ben jelentős szerepe van a bevétel/GDP arány növelésének, ami szerényebb mértékben még 2008-ban is folytatódik.
Kiadáscsökkentés
Az adó/GDP arány 2009-től már fokozatosan mérséklődni fog, és alacsonyabb lesz az évezred elejéig jellemző, 39 százalékot meghaladó mértéknél. A kiigazító intézkedések a bevételeknél erőteljesebben érintik az államháztartás kiadási oldalát. A költségvetés bevételeit és kiadásait egyaránt megnövelő várható EU-transzferek nélkül a GDP-arányos elsődleges kiadások 2009-ig közel 6 százalékponttal csökkennek.
Az elsődleges egyenlegben három év alatt megvalósuló több mint 7 százalékpontos javulás mintegy 80 százaléka az elsődleges kiadások visszafogásának köszönhető, és csak mintegy 20 százaléka származik a bevételek növekedéséből - derül ki a vitaanyagból.
A kiadásvisszafogás mértéke 2007-ben 0,3 százalékponttal, 2008-ban pedig már 1,9 százalékponttal meghaladja az adó- és járulékbevételek növekedésének mértékét. A programidőszak utolsó éveiben a hiány további mérséklődését kizárólag a kiadáscsökkentés biztosítja - áll a vitaanyagban.
Korábban...
A 2005-ben meghirdetett ötéves adócsökkentési program elhalasztása és az Országgyűlés által elfogadott, július 17-én kihirdetett adó- és járulékváltozások következtében jövőre 1,9 százalékponttal, majd 2008-ban további 0,2 százalékponttal növekszik az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya - áll a vitaanyagban.