A képet árnyalja, ha a rezsiköltség emelkedését a jövedelmekhez kötjük. A leginkább veszélyeztetett kategóriába tartozó családok jövedelmének 40 százalékát is elviheti a rezsi a következő hónapokban, aminek hatására nagy részük fizetésképtelenné válhat – az Intrum felmérése alapján mintegy 182 ezer háztartás (a családok 4,4 százaléka) tartozhat ide. A második kategóriába a súlyosan veszélyeztetett háztartások tartoznak, míg a harmadik kategóriába a kis mértékben veszélyeztetett háztartások, előbbiek átlagosan 16 százalékos, utóbbiak 10 százalékos kiadásnövekedést érzékelnek jövedelmük arányában. E két kategóriába a háztartások 4,5 százaléka (186 ezer háztartás), illetve 15,6 százaléka (644 ezer háztartás) tartozik.

E módszertan szerint az összes, valamilyen mértékben veszélyeztetett háztartás mintegy 25 százalékot képvisel az összes háztartásból, míg az előző módszertan alapján ugyanerre 22 százalékot mért a GKI.

„A kutatás alapján a háztartások többségének fájni fog valamilyen szinten a magasabb rezsi, de a bedőlés nem fenyegeti őket” – mondta Felfalusi Péter. „A családok többségének ennek ellenére jelentősen csökkenhet a megtakarítási képessége: a 2017 és 2021 között jellemző átlagos megtakarítás az év végéig 63 százalékkal is visszaeshet.  A rezsiszigorítás mellett ehhez hozzájárul az infláció és az olyan potenciálisan bekövetkező intézkedések, mint a benzinársapka kivezetése.”