Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy kedvező brüsszeli döntés esetén ez a forrás további 20 milliárddal egészülhet ki a regionális munkaügyi központok keretének bővítésével. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány a válság következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedéseinek részeként az uniós forrásokkal együtt közel 50 milliárd forintot csoportosított át munkahelymegőrző programokra. Ily módon 150-160 ezer állást sikerült megőrizni az országban - fogalmazott a politikus, aki szerint ezek híján a jelenlegi tíz százalék körüli munkanélküliség akár 2-3 százalékkal lenne magasabb. Simon Gábor hozzátette: a már hatmilliárd forintra duzzadt krízissegély-alapból eddig 19 ezer rászoruló részesült átlagosan 37 ezer forint értékű támogatásban.
A jövőről szólva aláhúzta: a költségvetés vitája kapcsán néhány alapelvhez feltétlenül ragaszkodik a kormány. Ezek legfontosabbika, hogy az ország stabilitásáért vállalt társadalmi áldozat ne menjen veszendőbe egy, a tervezettnél lazább büdzsé miatt. Ám a takarékoskodás mellett a költségvetésnek feltétlenül tartalmaznia kell a 2010-es adócsökkentési intézkedések, a távhő-áfa mérséklésének és a közbiztonság megerősítéséhez szükséges források fedezetét - mutatott rá.
Az Út a munkához programra jövőre 110 milliárd forintos állami keret áll rendelkezésre, amelyet 7,5 milliárd forint uniós forrás egészít ki. Ebből közcélú foglalkoztatásra 40-50 milliárd forint fordítható - közölte a politikus, aki szerint ez a Jászságot is magában foglaló Észak-alföldi régió számára kiemelkedő lehetőség, mert itt igen magas a segélyezettek száma - régiónként 7-8 ezer, valamint a közfoglalkoztatásba bevontaké is - régiónként 22-25 ezer.
Simon Gábor szerint bár Jászberényben az álláskeresők száma alig haladja meg az országos átlag felét, egy elektronikai klaszter alakításával, illetve foglalkozási paktum létrehozásával tovább erősödhetne a város és a térség versenyképessége. A klaszter a Jászberényben korábban meghiúsult tudásközpont funkcióját részben kiváltva a környék elektronikai vállalkozásait foghatja majd össze. A paktum előkészítése már a jövő héten megkezdődik - tette hozzá.
Fel kell készülni a gazdasági növekedésre is
Valószínű, hogy a válság utáni növekedés időszakában tartósan magas munkanélküliségi rátával kell számolni Magyarországon - mondta Varga István gazdasági miniszter szerdán Röjtökmuzsajon, a XVIII. Vezérigazgató Találkozón. Magyarország egyedül nem képes kilábalni a válságból, szüksége van a térség gazdasági környezetének kedvező változására. Mindehhez a morális társadalmi megújulás is elengedhetetlen - vélekedett a miniszter. Fontos, hogy Magyarországon legyenek alapértékek, függetlenül attól, hogy milyen párt van hatalmon - mutatott rá, hozzátéve: ha a társadalom ebben egységes tudna lenni, sokkal gyorsabban jutnánk előre.
Tartani lehet attól, hogy a pénzügyi-gazdasági válság szociális válságba torkollik - mondta a miniszter. Ennek vannak jelei úgy Magyarországon, mint Európa más országaiban. Ezek a társadalmak fogékonyabbak lettek a szélsőségekre, a kirekesztésre. A kormány célja, hogy a válság negatív hatásaitól megóvja a magánszemélyeket éppúgy, mint a vállalkozásokat, és stabilizálja az ország pénzügyi, gazdasági helyzetét. Fel kell készítenie az országot arra is, ha a gazdasági növekedés megindul - mondta a miniszter.
Bár magas lesz a munkanélküliség, annak a válság előtti időszakhoz viszonyított növekedését nézve a helyzet kedvezőbb. A munkanélküliség nemcsak Magyarországon, hanem például Spanyolországban és Írországban is magas, az előbbiben eléri a 18 százalékot. Ezért számos uniós tagországban, s így Magyarországon is a kormányok a munkaerő-piaci intézkedésekre helyezik a hangsúlyt, ilyen a rugalmas munkaidő, a részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása, vagy a négy nap munka - egy nap képzés program.
A miniszter szerint akkor teremtődnek meg a válság utáni a tartós növekedés alapjai, amint a fogyasztás beindul, és a beruházások visszatérnek. Lassú és sok buktatóval teli növekedésben lesz, nagy munkanélküliséggel - hangoztatta.
