Szűcs György, a Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke csütörtökön az országos elnökségi ülést követő sajtótájékoztatón, Budapesten elmondta: az uniós forrásból létrehozott alapból könnyítenék meg a hiteltörlesztést azoknak, akik 2004 után pályáztak, hitelt nyertek termelésük fejlesztésére, és arra számítottak, hogy bővülő termelésükből vissza tudják a kölcsönt fizetni, időközben azonban a válság miatt piacuk megváltozott. A magyar gazdaságban jelentős szerepet játszó mikro- és családi vállalakozások túlélését, növekedési lehetőségét is segíteni kell a válság idején. Hozzátette: az IPOSZ a munkahelyek megtartása érdekében kezdeményezi azt is, hogy a pályakezdő szakmunkásokat alkalmazó kisvállalkozók bér- és járulékkedvezményt kapjanak.
Az IPOSZ elnöke úgy ítélte meg, hogy a válság a vártnál gyorsabban terjedt át a gazdaságra, ezért a foglalkoztatásban érdemi szerepet játszó mikro- és családi vállalkozások problémáit is kiemelten kell kezelni. Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója szerint a 10 fő alatt foglalkoztató mikro- és családi vállalkozásokat a szakképzés területén is külön kategóriaként kellene kezelni, mert kevésbé tudnak élni a felnőtt- és továbbképzés lehetőségével. Géresi József, a szövetség egyik alelnöke pedig a határon túli együttműködés fontosságát hangsúlyozta a kisvállalkozók körében, amelyek összefogással, közösen indulhatnának az unió pályázatain.
Vonnák Sándor, az IPOSZ felügyelő bizottságának elnöke elmondta, hogy a szövetség az európai minta alapján a bérlakás-építési program támogatását javasolja a kormánynak, és szükségesnek tartja az áfa csökkentését az építőiparban.
Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke az építőipar válságból való kitörési eszközének nevezte az uniós projektek felgyorsítását. A meghirdetett projektek szerinte alkalmasak arra, hogy a szakma tervezzen a jövő évre. A cégek számára szerinte a projektfinanszírozás legújabb változásai stabilizáló tényezőként hatnak, már csak azért is, mert az elnyert projektek banki finanszírozásának kamata ma már olyan magas, hogy azt a cégek nem tudják kigazdálkodni. Az uniós projektekhez pedig - a kormány rendelete alapján - automatikusan jár a 25 százalék előleg, amelyet a szakma 40 százalékra kíván emeltetni.
