Manapság szerte a világban egyre nagyobb figyelmet szentelnek a környezettudatosságnak, így itthon is számos új jogszabállyal próbálják elősegíteni ezt a szemléletmódot - jelentette ki Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a KÖVET "Fenntarthatóság a beszállítói láncban" elnevezésű konferenciáján. A politikus szerint, amikor felmerül ez a téma, mindig két érdek feszül egymásnak: egyrészről van egy nyomás az EU részéről, amely szeretné, hogy minél inkább elterjedjenek a megújuló energiák, ezzel együtt a környezettudatos szemléletmód, másrészről a vállalatok tiltakozása, akik szerint túlzottan erőltetik a technológiai fejlődést, ami pénzbe kerül, így foglalkoztatási gondokat, illetve versenyhátrányt okozhat. (Márpedig a környezettudatos beruházás gyakran nem a költségek növekedését, hanem a csökkenését hozza magával.)
Mindemellett Magyarország tenni akar annak érdekében, hogy egyre több cég vallja magáénak a környezettudatos gondolkodást - hangsúlyozta Dióssy László, majd hozzátette, hogy ennek egyik lépéseként, megalkották a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS), amelyet a parlament, a jelenlegi politikai helyzetben szinte egyedülálló módon egyhangúlag szavazott meg. A program keretében kétéves intézkedési terveket határoznak meg, melyek népszerűsítése érdekében áprilistól országos road show-ra indul a KvVM. A NÉS pénzügyi finanszírozásával biztosan nem lesz gond, hiszen a Környezet és Energia Operatív Program során sok-sok milliárd forintot költhetünk ilyen célokra.
Jön a zöld adó, illetve közbeszerzés
Ezzel párhuzamosan az adózási rendszer "zöldítése" is napirenden van a szakállamtitkár szerint, így van remény arra, hogy a közeljövőben a környezetet súlyosan szennyező, illetve egészségkárosító tevékenységet folyatók megfizessék az általuk okozott károk társadalmi kiadásait.
Ugyancsak tervezik a zöld közbeszerzések kötelezővé tételét néhány területen. "Bár már jelenleg is megvan a jogszabályi lehetőség erre, ez egyelőre csak egy ajánlás, így a terjedés érdekében szükség van arra, hogy kötelezzük a vállalatokat, hogy a közbeszerzéseknél az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek a fenntarthatóságra" - közölte ezzel kapcsolatban a szakállamtitkár. (Az európai kkv-k hetven százaléka saját bevallása szerint semmilyen lépést nem tett a környezetvédelem érdekében, pedig szükség lenne rá, hiszen az ipari szennyezés hetven százalékát ők adják.)
A zöld közbeszerzések előnyei egyértelműek: csökken az anyaghasználat és a szállítási költség, nőnek a hasznosítás lehetőségei, javul a környezeti teljesítmény, illetve szorosabban együtt tudnak működni az érintettek - jelentette ki Zilahy Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Az összedolgozás már csak azért is fontos szerinte, mivel így egyfajta bizalom is kialakul, amire nagy szükség van, hiszen a bizalomhiány az egyik legnagyobb gátlója a környezettudatosság felé való elmozdulásnak.
Ugyancsak gátolja az ilyen irányba való elmozdulást a jellemzően magasabb ár, a környezeti tudás hiánya, a vállalati vezetés hozzá nem értése, a kevés információ, illetve a nem megfelelő szemléletmód - állítja a szakember. A lakosság szemléletváltását pedig nem segíti elő, hogy jelenleg nagyon kevés az információ, egy adott termékről például nehéz megállapítani, hogy a gyártás során mennyire figyeltek oda a környezetei szempontokra, így ha valaki keresné is az ilyen termékeket, nehezen fogja megtalálni. Ezen segíthetne az úgynevezett öko-címke, amely a "Magyar Termék" mintájára ösztönözné a lakosságot a környezettudatosan előállított termékek vásárlására.
#page#
Egy pozitív példa, amire szükség van
A győri Audi Hungária Motor Kft 2003-ban hirdette meg a "Környezetbarát Beszállító Díjat", amivel részben elismerni, részben ösztönözni kívánta a partnereit a fenntarthatósági szempontok minél hangsúlyosabb figyelembevételére - közölte a konferencián Vagdalt László, a cég környezetvédelmi megbízottja. Elmondása szerint mind kötelező, mind önkéntes alapon igyekeznek meggyőzni a beszállítóikat, így például szerződéskötés előtt keretrendszerben határozzák meg melyek azok a feltételek, amit a partnereiktől várnak - ezeket később egy szakértői csapat ellenőrzi.
A megbízott szerint, bár az eredmények "nem túl jók" - a cégek 16 százaléka vett részt a megmérettetésen -, ez még csak a kezdeti lépés volt, így reményeik szerint a következő díjnál már érezhető lesz a növekvő érdeklődés. Ennek érdekében változtatnak a feltételeken, így "objektívebb eljárást, szélesebb fókuszt" akarnak, ezen kívül pedig bemutatnák a legjobb gyakorlatokat is, ezzel is ösztönözve a verseny résztvevőit.
Az ilyen pozitív példákra nagyon is szüksége van a vállalatoknak, mivel jelenleg a gazdaság, a pénz mindenek felett áll, aminek következtében teljesen háttérbe szorult maga a természet, a fenntarthatóság - jelentette ki Ostorházi László, "A másik szempont: újabb teher és nyűg? - Egy kkv véleménye" című előadása során. Szerinte ha ezen nem változtatunk, akkor az állandó népességnövekedés miatt "el fogjuk magunkat pusztítani".
Nem mindegy, hogy mi egy vállalat célja, és azt milyen eszközzel kívánja elérni: manapság azt látjuk, hogy kizárólag a nyereség a cél és ehhez az ember az eszköz - közölte a KÖVET elnökségi tagja. Márpedig ennek pont a fordítottja kéne, hogy igaz legyen: az ember legyen a cél, amihez csak a szükséges forrást biztosítja a pénz. Ehhez azonban "globális gondolkozásra" van szükség, illetve arra, hogy a cégvezetők rádöbbenjenek, hogy ha valaki százszor olyan gazdag, mint ők, az nem jelenti azt, hogy százszor is olyan boldog - vélte Ostorházi László.
