A költséghaszon elemzés alapján egy brit szakember, Stern információit hozta fel előadásában az államtitkár is, hogy érvelhessen: most kell soha nem látott befejtetésekre szert tennie a világ gazdaságának, hogy a további éghajlati károkat egyáltalán enyhíteni lehessen. Regionális sajátosságokról is szólt Dióssy László, miszerint a szárazföldek fölött jelentkezik jóval inkább a hőmérséklet emelkedése, s a csapadék eloszlása is megváltozik térben is, időben is. Milliónyian vagyunk veszélyben, ha a 2 Celsius fokos vélelmezett emelkedésnél több következik be, a számítások szerint 2080-ban már az éhségzónát, az ellátás miatti növekvő problémákat, a betegségeket, az ivóvíz hiányát legalább 3,5 milliárd ember lesz kénytelen közvetlenül megismerni.
A szakállamtitkár belelapozott a 2071 és 2100 közötti éghajlati forgatókönyvekbe is, azzal, hogy a jelezett időpontok látszólag nagyon messze vannak, de a földtörténeti léptékben észrevehetetlenül kis idő telik csak el, s a bajok megelőzése érdekében nincs lehetőség kivárni, halogatni. "Fönti" összefogásra van szükség globálisan, s nem nélkülözhető az "alulról" induló védekezés, például az oktatás sem. A stratégia is itt említendő, mely állapotfelmérést és a teendők felvázolását egyaránt tartalmazza. S nem könnyű a helyzet, mivel össze kell hangolni a gazdasági és a környezeti szempontokat. A tárca a kibocsátási kvótákkal, a kiosztható mennyiségekkel folyamatosan összeütközik a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, miközben a zöld szervezetek éppen ellentétes véleményeket fogalmaznak meg.
1330 milliárd forint
A zöldtárca tehát arra törekszik, hogy a környezeti érdekek érvényre jussanak, miközben a gazdaság fejlődését sem korlátozza. A stratégia praktikusan 2025-ig szól, de 2050-ig tekint ki több modell révén a minisztérium. Dióssy László ennél is fontosabb szempontnak tartotta, hogy menetrendszerűen kétévenként sor kerül felülvizsgálatokra, tekintettel a bővülő ismeretekre, tudásanyagra, a nemzetközi feltételrendszerekre.
A szakállamtitkár külön kitért az energiaszektorra, s a megújuló energiahordozók hasznosítására, amely az energiafelhasználás 20 százalékát alkotja az uniós normák szerint 2020-ban. Vita volt róla, képes-e az ország ennek az aránynak a teljesítésére, a környezetvédelmi tárca a mérték megközelítését reálisnak gondolja, már csak azért is, mert igen komoly összeg, 1330 milliárd forint áll rendelkezésre 2007 és 2013 között, hogy hatékonysági és megújuló energiára vonatkozó projektek finanszírozásához támogatást nyújtsanak. Bíztatják is a civil szervezetek és önkormányzatok mellett a kis és középvállalkozókat, hogy mind nagyobb mértékben váltsanak technológiát, s vegyék igénybe az alternatív energetika lehetőségeit.
