2020 áprilisában egy nemzetközi kreatív ügynökség, a Futerra minikutatás keretében azt vizsgálta, hogy a brit és amerikai társadalom tagjai egyetértenek-e azzal, hogy a klímaváltozásra hasonló sürgősséggel kell reagálni, mint a COVID-19 vírusra, illetve, hogy a márkakommunikáció részét képezzék-e a fenntarthatósági témáknak a pandémia idején, vagy sem. A Planet Fanatics’ Network Kft. összehasonlító kutatásában 536 értékelhető válasz alapján képet kaptunk a magyar internetező társadalom véleményéről, melyek néhol felülmúlták a várakozásokat.
A válaszadók 60 százaléka nyilatkozta, hogy a koronavírus járvány ideje alatt érzékenyebb lett a társadalmi problémákra, de ennél is többen, 62 százalékuk vallja, hogy nőtt az érzékenysége a környezeti problémák iránt.
Míg a britek 69 százaléka, az amerikaiak 58 százaléka, addig a magyar válaszadók 93 százaléka ért egyet azzal, hogy a klímaváltozásra hasonló sürgősséggel kellene reagálnunk, mint ahogy azt a koronavírussal kapcsolatban tettük.
A hazai válaszok alapján a magyar társadalom abban a kérdésben is szinte egységesen támogató (91 százalék), hogy a vállalatoknak a járvány ideje alatt is kommunikálniuk kellene olyan környezeti témákról, mint az újrahasznosítás, a műanyagmentesség vagy a klímavédelem, ami szintén meghaladja az angol (76 százalék) és amerikai (78 százalék) azonos válaszokat.
A Planet Fanatics’ Network online kutatásából az is kiderül, hogy a magyar válaszadók 95 százaléka elvárja, hogy a vállalatok a járvány után komolyabban foglalkozzanak a társadalmi és környezeti felelősségvállalással, ezen a téren határozott célkitűzéseket és lépéseket tegyenek.
„Az várható volt, hogy a járvány alatt a társadalom egy része érzékenyebbé vált a környezeti és társadalmi problémákra, de az már meglepőbb, hogy a vállalatokkal szembeni elvárás a járvány utáni társadalmi és környezeti felelősségvállalásra a válaszadók 95 százalék-ánál megjelenik. Ezt célszerű a cégeknek is szem előtt tartani és a megoldás részévé válni.” – nyilatkozta a kutatás kapcsán Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network ügyvezetője.
Melyik az öt legsürgősebb?
A kutatás végén egy érdekes rangsorolásra kérték fel a válaszadókat, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) közül kellett azt az öt legsürgetőbbet kiválasztani, amivel a vállalatoknak is foglalkoznia kellene. A válaszadók közel 60 százaléka gondolja úgy, hogy a „felelős fogyasztás és termelés” (SDG12) a legsürgetőbb cél, ezt követi 51 százalékkal a „fellépés az éghajlatváltozás ellen” (SDG13), 43 százalék szavazott a „tiszta víz és alapvető köztisztaság” megteremtésére (SDG6), de a legsürgetőbb problémák között szerepel a magyar lakosság válaszai alapján az „éhezés megszüntetése” (SDG2), a „minőségi oktatás” (SDG4), valamint a „megfizethető és tiszta energia” (SDG7) is, utóbbiakra a válaszadók 35 százaléka szavazott.
Érdekesség, hogy míg a fiatal (25 év alatti) és aktív (26-65 év közötti) korcsoportba tartozók többségében azonos célokat tartanak fontosnak, addig a nyugdíjas korosztályhoz (65 év felettiek) tartozók közül a legtöbben, 54 százalék a „tisztességes munka és gazdasági növekedés” megteremtését tartják a legsürgetőbbnek. Budapest és vidék összehasonlításban elmondható, hogy a fő cél mindkét csoport esetében a „felelős fogyasztás és termelés”. A fővárosi válaszadók esetében azonban a „minőségi oktatás”, illetve a „megfizethető és tiszta energia” került a TOP5 legsürgetőbb cél közé, a vidéki válaszadók esetében pedig az „éhezés megszüntetése”, valamint az „óceánok és tengerek védelme”. A férfiak a „minőségi oktatást”, míg a nők a „megfizethető és tiszta energia” fontosságát jelenítették meg válaszaikban.
