A jogorvoslati kérelem indokolása szerint a másodfokú határozat megállapításait nem kellő mértékben támasztják alá szakmai érvek, vizsgálatok. Különösen a magyarországi területekre, köztük az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint Natura 2000 területeire gyakorolt hatások vizsgálata hiányos. A döntés meghozatalánál alapvetően csak az osztrák nemzeti szabályozást vették figyelembe, a vonatkozó Európai Uniós Irányelveket azonban nem kellően, ami mind szakmai, mind jogi szempontból aggályos.

A magyar határ közvetlen közelébe, Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető  engedélyezési eljárásában Magyarország az Espooi Egyezmény alapján, 2007. májusa és 2009. februárja között, mint hatásviselő fél vett részt. Ezen túl több miniszteri, illetve államtitkári szintű politikai egyeztetésre is sor került.

A tervezett formában nem elfogadható a beruházás

Bár a befektető és az osztrák zöld tárca környezetvédelmi beruházásról beszél, Magyarország ezt nem látja megalapozottnak, hiszen a közelség EU-s alapelvét sérti, hogy nagy távolságról szállítanák oda a 325 000 tonna/év hasznosítani kívánt hulladékot. A hulladékok szállítása és elégetése indokolatlan környezetterhelést okozna a térségben, és ellehetetlenítené a régió idegenforgalmi fejlesztési törekvéseit, természetvédelmi célkitűzéseit. Magyarország ezért azt javasolta az osztrák engedélyező hatóságnak, hogy a tervezett formában ne fogadja el a beruházást. A tárgyalások során a Magyar Állam azt kérte az osztrák féltől, hogy amennyiben a tervezett beruházás elsődleges célja az Ipari Parkban lévő létesítmények energiával való ellátása, akkor a beruházó és a hatóságok vizsgálják felül az alkalmazni kívánt technológiát, az ellátandó létesítmények tényleges energiaigényét, a kapacitás mértékét, a más módon történő energiaellátás lehetőségét. Amennyiben a tervezett beruházás fő célja a hulladék ártalmatlanítás, úgy  a tervezett hulladékégető mű telepítési helyének felülvizsgálata elengedhetetlenül szükséges.

A beruházás engedélyezését ellenző hivatalos magyar álláspont ellenére az illetékes osztrák építésügyi hatóság - a Burgenlandi Tartományi Kormányhivatal - 2009. február 5-én megadta elsőfokú engedélyét a hulladékégető létesítésére. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, valamint mintegy 350 szentgotthárdi lakos és 10 magyarországi civil szervezet nyújtotta be fellebbezését a határozat ellen.

Az Osztrák Köztársaság Környezetvédelmi Szenátusa (Umweltsenat), 2010. június 11-én hozta meg másodfokú döntését a heiligenkreuzi hulladékégető engedélye ellen benyújtott, összesen 486 fellebbezési kérelemmel kapcsolatban. Az Umweltsenat határozatával az engedélyt kiegészítő és módosító feltételekkel helybenhagyta, a döntés ellen 2010. augusztus 11-éig lehetett panaszt benyújtani az osztrák Közigazgatási Bírósághoz (Verwaltungsgericht).