"A szennyező anyag az árokból a Torna patakba, majd a Marcal folyóba fut. A timföldet előállító MAL Zrt. szerint azért van szükség erre a megoldásra, mert nincs elegendő kapacitás a továbbra is termelt vörösiszap tárolására", derül ki a Greenpeace közleményéből.

Tovább termelik a vörösiszapot: a kormány engedi

Az átszakadt zagytározón még mindig nem végezték el a szükséges helyreállítást, hogy biztonságosnak minősüljön. "Felháborító, hogy a magyar kormány a saját felügyelete alá vont cégnek megengedi ezt a környezeti bűncselekményt, és úgy termelik tovább a mérgező anyagokat, hogy annak a tározókban már nemcsak a természetes vizekben találnak helyet", mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace munkatársa. A zöld szervezet az unió környezetvédelmi törvények megsértéseként ítélte el az esetet, és az Európai Bizottsághoz fordult, hogy lépjen közbe a jogsértés megakadályozásában - mely törvénysértést éppen az uniós elnökséget betöltő magyar kormány követi el.

"A vizsgálat eredményei a savas és gipszes kezelés ellenére riasztóak", mondta Tömöri. "A mintákban literenként 1300 mikrogrammnyi arzént mutattak  ki." A zöld szervezet összehasonlításképpen osztrák adatokkal szolgált: az Ausztriában engedélyezett szint a szennyvizeknél 100 mikrogramm.  Az arzén az emberi szervezetre idegméregként hat, de a növények és állatok számára is mérgező anyag.

A literenkénti 200 milligramm alumíniumtartalom százszorosa, a szerves szén mennyisége (130 milligramm literenként) pedig ötszöröse a törvényileg megengedett szintnek.  Az alumínium a halakra nézve káros, a szerves szén a folyó oxigénszintjét és ezáltal öntisztító képességét csökkenti.