A mintegy 2,5 millió magyar családi ház fejlesztése elengedhetetlen abból a szempontból, hogy hazánk meg tudjon felelni a 2020-ig, 20 százalékos energiafogyasztás csökkentést előirányzó uniós célkitűzéseknek, amelyek hazai átültetéséről a kormány április elején nyújtott be törvényjavaslatot. A Knauf Insulation szakértői szerint nagy előrelépés, hogy nyár végétől már a családi házak energiahatékonysági fejlesztésére, így szigetelésére is lesz elérhető uniós forrás. Számításaik szerint azonban a tervezett 80 milliárd forinttal szemben 2020-ig minden évben ötször ekkora összeggel szükséges a családi házak felújítását és szigetelését támogatni ahhoz, hogy a jelenleg F-G energiahatékonysági besorolású épületek ne az utcát fűtsék, hanem az ambiciózus uniós célok teljesítését segítsék.
10-ből 9 családi ház az utcát fűti
Magyarország lakosságának 70 százaléka, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról határolt társasházi lakás, ezért az ország energiafogyasztásának 81 százalékáért felelősek, ami évi kb. 4 mtoe (millió tonna kőolajjal egyenértékű) energiafelhasználást jelent. A családi ház állománynak ugyanakkor csupán 10,7 százaléka számít energetikai szempontból korszerűnek, közel 90 százalékuk pedig felújításra szorul és kétszer több fűtési célú energiát fogyaszt, mint egy átlagos osztrák családi ház. A korábbi energiahatékonysági támogatások, csakúgy, mint az áprilisban induló Otthon Melege program azonban mégis 100 százalékban a társasházakra koncentráltak. Ezek az arányok jól mutatják, hogy a 2020-ra előirányzott uniós energiahatékonysági célok elérése érdekében elengedhetetlen az eddig méltatlanul mellőzött családi házak energiahatékonysági felújítása, beleértve azok korszerű hőszigetelését is.
A Knauf Insulation valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító vizsgálata bebizonyította, hogy a családi házakra 2018-tól vonatkozó normáknak megfelelő, 15-20 cm vastag korszerű kőzetgyapot hőszigeteléssel egy családi ház akár 46%-át is megtakaríthatja korábbi fűtési célú energiafelhasználásának és ugyanilyen arányban csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
„A felújítandó családi házak hőszigetelésével az ország teljes fogyasztásának akár 8%-a is megtakarítható lenne” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon a lakossági energiafogyasztás aránya ugyanis az ország teljes fogyasztásának 33%-át teszi ki, ennek 80%-át pedig a 2,85 millió családi ház használja el. Egy család átlagosan a rezsije 75%-át fűtésre és hűtésre költi. Ahogy a Knauf Insulation korábban valós körülmények között végzett vizsgálata bizonyította, hőszigeteléssel akár 40-50%-os fűtési költség és ugyanennyi CO2 kibocsátás is megtakarítható egy átlagos családi ház esetében.” – tette hozzá.
Ezeket az arányokat alapul véve, az arra rászoruló 2,5 millió családi ház energetikai korszerűsítésével tehát az ország teljes energiafogyasztásának 8%-a lenne megtakarítható, ami önmagában az uniós és immár hazai energiahatékonysági stratégiában 2020-ra meghatározott célérték közel fele.
Mire elég 80 milliárd?
A már futó Otthon Melege program mellett nyáron az Európai Uniós pályázatok is megjelennek, és ezúttal 80 milliárd forint a családi házak energiahatékonysági korszerűsítésére is rendelkezésre áll majd. Amennyiben egy átlagos méretű családi ház megfelelő módon történő hőszigetelésére 1,6 millió forintos költséggel számolunk és feltételezzük, hogy az Otthon Melege programhoz hasonló konstrukcióban, ezen ingatlanok felújítására is 50 százalékos támogatás érhető el (a másik 50 százalékot a családok által hozzátéve) a keretösszeg nagyságrendileg 100.000 családi ház leszigetelését teszi majd lehetővé.
Más energiahatékonysági beruházást nem is számolva, tehát az összes felújítandó családi ház leszigeteléséhez a következő öt évben évente legalább ötször ennyi forrás lenne szükséges. Ha azonban ez az összeg évente csak egyszer áll majd rendelkezésre, akkor a hazai családi ház állomány teljes körű hőszigetelése csak 27 év alatt valósítható meg.
Amellett, hogy az energetikai felújítások az energiahatékonysági és környezetvédelmi célok elérését is szolgálják, a gazdaság élénkítésében is nagy szerepet játszhatnak: a családok megtakarítások által élénkül a vásárlóerő, az adóbevételek emelkednek, segítik az építőipar fellendülését, hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és csökkentik az energiafüggőséget.
