Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek - áll az Energiaklub közleményében.
Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.
A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variáció került elemzésre, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések, vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.
Az Energiaklub közleménye szerint, minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára „olcsóbb" megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás jelent.
Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka" esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken, míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul." - világított rá egy gyakorlati példán keresztül Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.
A költségoptimum-számítások meggyőzően alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.
