A tankoláskor kapott számlákon már olvasható: a megvásárolt üzemanyag tartalmazza a bekevert etanolt. Nincs másképpen a gázolajjal működő járművek esetében sem. A közvetlen érdekeltséggel sincs baj tehát, hiszen 2007 júliusától, illetve 2008 januárjától adópreferencia illeti meg a 4,4 százalék etanolt tartalmazó benzint, illetve a 4,4 százalék biodízelt tartalmazó gázolajat előállító, forgalmazó cégeket. S innen már tényleg egyenes út vezet az unió pár év múlva esedékes újabb, nagyobb bekeverési normáinak teljesítéséhez. Valóban?
Környezet kontra környezet?
A környezetvédelmi tárca, amely az egyik meghatározó gazdája a megújuló energia - így a bioüzemanyag - hazai elterjesztésének, a folytatást valamelyest nehezebbnek tartják. Dr. Nemes Csaba főosztályvezető az érdekeltséget javító szabályozást - a jövedéki adó mellőzését a bekevert biokomponens arányában - megfelelőnek véli, de még javában vitáznak szakmai berkekben a további támogatások alkalmazásának szükségességéről.
A folytatás, az arányok, mértékek, jobban kihasznált hazai termelési lehetőségek ugyanis az etanol esetében alapvető versenyképességi és környezetvédelmi szempontokat is felvetnek.
Emlékezetes, hogy Brazília komoly előnnyel állítja elő cukornádból az üzemanyagot, Európában ugyanakkor elsősorban Svédország igyekszik újabb uniós kedvezményekre szert tenni, hogy jobb feltételekkel kerülhessen be a piacára a bioetanol. Náluk a tömegközlekedésnek már zömében ez a növényi eredetű üzemanyag az energiaforrása. Sok környezetvédő szokott érvelni úgy, hogy a környezeti problémákat nem mérsékeljük, csak áttereljük más földrészekre. Dr. Nemes Csaba utalt is rá, hogy az etanolgyártáshoz kellő cukornád ültetvények részben elveszik az élelmiszer-termeléstől a földet, részben továbbra is ösztönöznek az esőerdők kivágására. Az EU mindenesetre támogatta Svédország vámkedvezmény-kérelmét.
Hazai próbálkozások
A hazai bioetanol-termelés számára ugyan fontos körülmény Brüsszel vámpolitikája, de mert az utóbbi évek eléggé aszályosak voltak, a kukorica gazdaságossága nem kecsegtetett kellő üzleti perspektívával. A szakemberek számításai szerint, ha öntözik ezt a növényt, akkor ugyan több a termés, de sokkal drágább a termesztés.
Már folynak kísérletek Magyarországon is másfajta növényekkel, de dr. Nemes Csaba szerint még kevés tapasztalatunk van például a mégoly ígéretesnek tartott cukorcirok bioüzemanyag-termelésbe való bevonásáról. Az iparnak még nincs megnyugtató válasza arra sem, hogyan lehet a cukorcirok erjedését a téli hónapokig megfékezni, mivel az üzemanyagot ebből a növényből is folyamatosan kellene gyártani éppen úgy, mint ahogyan a kukoricából sikerül is. A technológiai kutatások intenzíven folynak, de egyik napról a másikra nincs eredmény.
A minisztériumi szakember azt is világossá tette, a tudománytól arra is választ várnak, hogyan lehet az etanol gyártásának energiamérlegét a mainál lényegesen kedvezőbbé tenni. Az uniós hátterű környezetvédelmi és energetikai program fejlesztési forrásokat e kutatásokra is lehetővé tehetne, de már jó ideje foglalkoztatja az államigazgatás illetékeseit, hogy mennyire lehet ilyen támogatásokkal beszállni a bioüzemanyagok "háttérmunkáiba". Az EU-ban előírt bekeverési mérték 2010-ig esetünkben biztosan tartható, a 2020-ig tervezett 10 százalékos arányt szolgáló technológiai fejlesztéseket pedig el lehet érni közvetlenül felhasznált közpénztámogatások nélkül is...
