Egy vízerőmű ügyét nem lehet megszédített, fölheccelt emberek szavazatára bízni, mert az a szakembereknek a dolga - emlékeztet "rendszerváltó" előterjesztésére Glatz Ferenc. Az akadémikus 1989-ben, kormánytagként vállalta fel a bős-nagymarosi beruházás felfüggesztését, s mint mondja, akkoriban Pozsgay Imrének a nép megszavaztatását szorgalmazó indítványa ellenében képviselte, hogy szakítsák meg a munkálatokat, addig mindenképpen, ameddig a tudomány a környezetvédelmi szempontokat meg nem vitatja.

A tudós - és a rendszerváltás évében miniszter - Glatz Ferenc 2008-ban egyáltalán nem véletlenül állt az élére annak a szinte mozgalommá alakult tudományos programnak, amely az Európai Unió szándékával egyezően a 7-es közlekedési korridornak számító Duna hajózhatóbbá tételével éppen úgy foglalkozik, mint a környezetvédelmi, vízgazdálkodási vetületekkel. Miközben még napjainkban is politikai és érzelmi kérdés a nagymarosi vízlépcső ügye, egyre többen figyelmeztetnek rá: Németország, Ausztria, Szlovákia és immáron az Európai Unió, sőt saját maga ellenében is cselekszik Magyarország akkor, amikor nem oldja meg a hajózás-hajózhatóság feladatát a Dunán, vagy éppen a vízgazdálkodás hiányosságai miatt elő is segíti egy komplett országrész, a Gödöllőtől a szerb határig húzódó Homokhátság tényleges sivataggá válását.

Pár esztendővel ezelőtt mintha többet látott volna meg a kormányzat a folyó "érintetlenül hagyásának" veszélyeiből, mint a jelenlegi kabinet. Az uniós csatlakozásunk időszaka után ugyanis megbízta az Akadémiát a Duna-programmal összefüggő komplett vízgazdálkodás fejlesztési koncepciójának elkészítésével. A második Gyurcsány-kormány azonban nem folytatta a munkát, annak dacára sem, hogy az Európai Unió a 2860 kilométer hosszú közlekedési útvonal nagy léptékű fejlesztését szóban is, pénzzel is szorgalmazza.

- Ahhoz ma sem fér kétség, hogy sok még a környezetvédelmi, vízgazdálkodási, közlekedésfejlesztési és nem utolsósorban energetikai megvitatnivaló - fejtette ki Glatz Ferenc a Piac & Profitnak, miközben arra is utalt, hogy a hajózás és a jövőben rendelkezésre álló ivóvízbázis ügyét éppen úgy elemezni kell, mint azt, hogy mennyire valós probléma a mészkővályú beszakadása s a folyó eltűnése. De az tény, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben sokkal több tudásra, konkrét ismeretre tettek szert a tudomány képviselői, s szakmai válaszokat tudnak adni a Duna helyzetének javításáért ténykedő környezetvédőknek, a vízgazdálkodás, az energetika intézményeinek.

Az önmagát igazító, alkalmasint pusztító természettörténeti képződmény, a Duna, az elmúlt 150-200 ezer évben igen sokszor változtatta a medrét, vett fel más és más formációt, s alakította is a földkéreg felszínét. E szempont mellett a kutatóknak az éghajlatváltozást, mégpedig a felgyorsult éghajlatváltozást is illik figyelembe venniük akkor, amikor a Duna helyzetét, állapotát, lehetőségeit tárják a hajózásról, vízgazdálkodásról, energetikáról döntést hozók elé. Glatz Ferenc ki is tért rá, a Kárpát-medencében, a Duna és a Tisza térségében nem csupán a vízhiányos állapotokra kell tekintettel lenni, hanem a vízbőség problémájára is: a föld mint a legnagyobb víztározó, ha ilyen esetek előállnak, nem képes befogadni a csapadékot.

A két nagy folyó vízgyűjtő részein, ha egyszerre megy végbe az olvadás, s a Duna, mint a nagyobbik levezető, nem előzi meg az Alföld folyóját, hanem megtelik, mire a Tisza vize odaér, minden eddiginél hatalmasabb árvíz keletkezik. Az biztos, hogy a tiszai gátakat tovább emelni nem lehet, a Duna esetében pedig nem csupán az iszaplerakódásnak kell véget vetni, hanem megvizsgálandó, mivel jár, ha az egész meder mélyebbre süllyed. A német és osztrák szakaszokon a duzzasztások utáni mederrészeket a folyó kimossa, s csak az iszap halad tovább. Glatz akadémikus kijelentette, a Budapest fölötti víznyelők eliszaposodását az állandó kotrással ugyan lehet mérsékelni, s ezzel a főváros ivóvízellátását megóvni, de nem árt végiggondolni: mivel a német, osztrák, szlovák duzzasztókat nem bontathatjuk le, vajon nem az az ésszerű, hogy nálunk is duzzasztókkal előzzük meg a folyó okozta káros folyamatokat?

Folytatás a Piac és Profit Magazin májusi számában.