Hogyan mentsük meg a Dunát?

Készül az Európai Duna-térségi Stratégia, melyet várhatóan a 2011-es magyar elnökség alatt fog elfogadni az EU. A stratégiát idén év végéig készíti el az Európai Bizottság. A 13 résztvevő országnak a hazai zöld tárca Bécsben terjesztette elő ajánlásait.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Február 15-én Bécsben magyar kezdeményezésre a Duna-térségi Stratégia 13 országának kormányzati képviselői, valamint szakértők és nemzetközi szervezetek vezetői találkoztak azzal a céllal, hogy megvitassák, a készülő stratégiának milyen környezeti kritériumokat kell figyelembe vennie.

A találkozón résztvevők kifejezték szándékukat, hogy a jövőben együttműködve segítik elő az Európai Duna-térségi Stratégia kidolgozását és közös projektek megfogalmazását. A találkozón elhangzottakról készült elnöki összefoglalót megküldik Duna-térségi Stratégia megalkotásában érintett fórumoknak.

"A Duna mindannyiunk folyója, ezért a felelősséget is közösen kell viselnünk érte", mondta a találkozón Mitja Bricelj, az Európai Bizottság Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságának (ICPDR) elnöke. „Ez a találkozó azért jött létre, hogy biztosítsuk a Duna-medence erőforrásainak környezetvédelmi szempontból fenntartható kezelését."

A célok

A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv főbb célkitűzései között szerepel a települési és mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentése, a folyó mesterséges, emberi beavatkozása miatt felmerülő negatív hatások kiküszöbölése, a foszfátmentes mosószerek bevezetése, valamint a vizes élőhelyek és a folyó kapcsolatának helyreállítása. A terv tartalmazza az Európai Unió Víz Keretirányelvének kulcsfontosságú követelményeit is.

Elfogadásra került a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó 17 rész-vízgyűjtő árvízvédelmi cselekvési terve is. A rész-vízgyűjtőkre vonatkozó tervek, melyek kidolgozására az ICPDR Árvízvédelmi Cselekvési Programjának keretében került sor, több száz konkrét intézkedést fogalmaznak meg, köztük a vizes élőhelyek, vízvisszatartó területek helyreállítását, a gátak megerősítését és felújítását, és az árvízi riasztó- és előrejelző rendszerek fejlesztését. A Duna-menti országok ezeket az intézkedéseket az árvizek, mint például a 2002., 2005. és 2006. évi árvizek okozta károk mérséklése céljából hajtják végre.

A magyar ajánlások

A találkozót vezető Dr. Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár a következő ajánlásokban foglalta össze a Duna Stratégia kidolgozásághoz szükséges megállapításokat:

  • A stratégia átfogó célja a fenntartható fejlődés kell, hogy legyen, hozzájárulva a lakosság életminőségének javulásához.
  • A stratégia, illetve az annak keretében tervezett intézkedések az egyes témaköröktől függően rugalmas területi lehatárolásúak (pl. a Duna vízgyűjtőjének egésze, vagy annak egyes részei, így pl. a Száva, vagy a Tisza medencéjének vidéke).
  • A stratégia viszonya és kapcsolata más EU és regionális stratégiákkal külön figyelmet érdemel: együttműködésre, koherenciára, a meglévő kezdeményezések integrációjára van szükség.
  • Kiemelt szerepet kell kapnia a határokon átnyúló és szektorokon átívelő együttműködésnek.
  • A környezet integráltan kell, hogy megjelenjen a döntéshozatalok során.          
  • A természeti örökség megőrzése része kell, hogy legyen a régió hosszú távú fenntartható fejlődésének.
  • A természeti erőforrásokkal fenntartható módon kell gazdálkodni.
  • A régió országai eltérő gazdasági lehetőségeinek szem előtt tartásával kell a stratégiának elősegítenie a kapcsolódó programok végrehajtását.
  • Különös figyelmet kell fordítani környezetbiztonságunk javítására (pl. az éghajlatváltozás várható kedvezőtlen hatásainak csökkentése, alkalmazkodás, árvízveszély csökkentése, vízvisszatartás).
  • A fenntarthatósági elvek figyelembevételével kell kialakítani és ésszerűsíteni a mobilitás kereteit.
  • A stratégiában foglaltak várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait stratégiai környezeti vizsgálat keretében szükséges értékelni, és a döntéseket ennek figyelembe vételével meghozni.
  • A kutatás, fejlesztés és oktatás területein támogatni kell minden együttműködést, hiszen ezeken a területeken tud a közös identitás és együttműködés érdemben kialakulni. Ezek hatásos eszközökkel segítik elő a tapasztalat- és tudáscserét a Dunával kapcsolatos témákban.
  • Együttműködésre, a közvélemény tájékoztatására és bevonására, széles körű egyeztetési folyamatra van szükség a stratégia eredményes megvalósítása és a térség fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo