A G8-ak hangsúlyozzák, hogy meg kell határozni az egyes országok középtávú vállalásait, és hogy e világméretű kihívásra csak globális választ lehet adni. Ennek kapcsán szükségesnek nevezi, hogy az összes "nagy gazdaság", köztük India és Kína is teljesítse a maga kötelezettségét e téren. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az üvegházhatás megfékezésére kidolgozandó egyes nemzeti tervek "különböző megközelítéseket tükrözhetnek". Ez utóbbiaknak azonban sem időpontját, sem pedig a csökkentés vállalt mennyiségét nem határozták meg.
A tavaly a németországi Heiligendammban tartott G8-csúcson még csak arról született megállapodás, hogy "komolyan fontolóra veszik" a légszennyező anyagok kibocsátásának felére való csökkentését az évszázad közepéig.
"Megerősítettük, hogy a világ számára ez a hosszú távú célkitűzés igazságos és szükséges célkitűzés" - jelentette ki a vendéglátó Fukuda Jaszuo japán kormányfő, aki szerint "nagy eredménynek tekinthető, hogy közös vízió alakult ki a klímaváltozásról". A Fehér Ház szóvivője "kiválónak" nevezte mind a kérdésről folyó vitát, mind pedig az elfogadott nyilatkozatot. (Az Egyesült Államokat megelőzve már Kína a legnagyobb széndioxid-kibocsátó a világon - írta egy friss tanulmány alapján a The New York Times.)
Az EU örül, a környezetvédők kevésbé
José Manuel Barroso, az Európai Unió bizottságának elnöke első reagálásában úgy nyilatkozott, hogy "az EU által kitűzött célokat sikerült megvalósítani a csúcson", és "sikerült a világot sínen tartani" a 2009-es, Koppenhágába tervezett nemzetközi klímakonferencia előtt. (Az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek pénteken befejeződött kétnapos találkozóján megosztottak voltak a tagállamok abban, hogyan teljesítse az EU az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésére tett vállalásait.)
A környezetvédők radikálisabb vállalást vártak a G8-ról, úgy vélekedtek, hogy a 2050-es határidő kitűzése nem elég és követelték, hogy a gázkibocsátás nagy arányú csökkentését 2020-ig hajtsák végre. Egy ilyen célkitűzésben azonban nehéz lett volna konszenzusra jutni, elsősorban az Egyesült Államok miatt. Washington ugyanis úgy vélekedik, hogy a zöldek által javasolt, 25-40 százalékos csökkentés 2020-ig történő megvalósítása nem reális. Az Európai Unió viszont a következő 12 évben a 20 százalékos csökkentés célját tűzte ki. (Törökország úgy döntött, ratifikálja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről intézkedő Kiotói Jegyzőkönyvet.)
Kőolaj és élelmiszer
A G8-ak "komoly aggodalmuknak" adtak hangot a kőolaj és az élelmiszerek árának az emelkedése kapcsán, mivel ezek komoly kockázatot jelentenek világszerte a gazdasági növekedésre nézve.
A kiadott közleményben a G8 azt szorgalmazta, hogy rövid távon növelni kell az olajtermelést és az olajfeldolgozást, középtávon pedig fokozni kell az ágazatban a beruházásokat. A résztvevők szerint a kőolaj és az élelmiszerek árának az emelkedése növeli a globális inflációs nyomást, és komoly következményeket jár a leginkább sebezhető országban.
A G8-ak szerint tovább kell javítani az energiafelhasználás hatékonyságát, és változatosabbá tenni az energiaforrásokat. Az energiaellátás biztonságának fokozása érdekében a G8-ak az új technológiák és az energiahatékonyság témakörében fórum megrendezését javasolják a termelők és a fogyasztók részvételével, de erről részleteket nem közöltek.
A közlemény szerint a pénzpiacok némi javulása volt tapasztalható az elmúlt hónapokban, de "a feszültségek még élesek" - állapították meg.
A G8-ak végül a világkereskedelmi tárgyalások gyors befejezését sürgették. E tárgyalások lezárását akadályozza, hogy a fejlett és a fejlődő országok eltérően ítélik meg a mezőgazdasági támogatások és egyéb termékcsoportok vámja csökkentésének szükséges mértékét.
