A nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarország a gazdasági-társadalmi fejlődés, az éghajlatváltozás, a fenntartható termelés és a gazdasági eszközök mutatói alapján átlagos szintet ért el, míg a lakosság élettartama és foglalkoztatása (helyzetképünket itt olvashatja) alapján elmarad az uniós átlagtól. (A foglalkoztatás javítására ajánlott 5 pontos tervről itt olvashat.)
A Fenntartható Fejlődés Évkönyvet második alkalommal készítette el a GKI. A kiadványt a fenntarthatóság jegyében nem nyomtatják ki, elektronikusan teszik hozzáférhetővé - mondta Vértes András, a gazdaságkutató elnöke. A GKI elnöke szerint a modern világ fontos kérdése, hogy ütközik-e a fenntarthatóság és a profit, de egyre inkább azok válnak a világ vezető cégeivé, amelyek odafigyelnek a hosszú távú fenntarthatóságra.
Az előzőhöz képest újdonság, hogy az idei évkönyv második része bemutatja a 20 fő feletti magyarországi vállalkozások - elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos - tudatosságát, terveit, preferenciáit és várható ráfordításait. Az információkat tavaly a negyedik negyedévben reprezentatív felmérések során gyűjtötték össze.
Bíró Péter, a projekt vezetője ismertette: a környezetvédelemmel összefüggő kötelező költségek óvatos becslések szerint évi 80-90 milliárd forintot tesznek ki országosan. A 20 fő feletti hazai társaságok 17 százaléka vállal önként környezetvédelemmel összefüggő fenntarthatósági feladatokat, ennek költsége évi 20-30 milliárd forint volt 2010-ben és 2011-ben. A cégek összesített válaszai alapján a vállalkozások szempontjából a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó legfontosabb részterület az alkalmazottak egészségügyi állapotának megőrzése, a második a korrupció visszaszorítása, a harmadik pedig az energiahatékonyság javítása.
Hosszú ideig kizárólag a nagyvállalatok által használt fogalom volt a CSR. A kkv-k azonban egyre inkább kezdik felismerni, hogy a CSR nem csak a multik stratégiájában lehet a siker eleme. Ráadásul sokan közülük felelősen működnek - és korábban is így működtek - anélkül, hogy foglalkoztak volna azzal, hogy a társadalmi felelősségvállalásra üzleti szakkifejezés is létezik.
