Egy átlagember 56 kilowattóra villamosenergiát használ el naponta, egy átlag európai 120 kilowattórát, vagyis több mint dupláját a globális átlagnak! Bahrein energiafogyasztása 10 watt/km2. Az átlagfogyasztás Botswanában és Szudában a legkisebb. Mexikó, Szaúd-Arábia vagy a Dél-Afrikai Köztársaság például a középmezőnybe tartoznak. A
világátlag ugyanis 0,1 watt/km2, írta - David J. C. MacKay, a University of Cambridge professzora, aki évek óta kutatja módszeres alapossággal az energiaintenzitás témakörét. Az 1 watt/km2 mezsgyéjébe tartozik például Nyugat-Európa nagy része, Anglia, Németország, Hollandia, valamint Japán, Dél-Korea. Ezek az országok már túl nagy energiafalók ahhoz, hogy kizárólag a megújulók energiákból éljenek, bár természetesen bármely ország előtt nyitva áll a lehetőség, hogy szomszédaitól szél-, víz- és napenergiát importáljon.
Ha a világszerte tapasztalható folyamatokat tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy mind az országok népsűrűsége, mind az egy főre eső energiafogyasztás egyaránt nőtt. „Ha ezt megújuló energiaforrásokból próbálnánk pótolni, akkor megdöbbentő számokat kapunk” – emelte ki a a brit Energiaügyi és Klímaváltozási minisztérium főtanácsadója a Nemzeti Tulajdon Hivatala által rendezett sajtóbeszélgetésen. Az energianövényekből jellemzően 0,5 watt energiát lehet termelni négyzetméterenként, így ha a fejlett országok minden egyes négyzetméterén energianövényeket termelnénk, akkor sem tudnánk elegendő energiát előállítani, hogy a mai energiafogyasztást kielégítsük. Itt olvashat a többi alternatív energiaforrás területigényéről. Ráadásul ahhoz, hogy óriási szolár-, szél- és vízenergia-infrastruktúrák épüljenek fel világszerte, hatalmas földterületeket kell megmozgatni és az építkezések irdatlan mennyiségű vizet használnának fel.
Az egyes alternatív energiaforrások áramtermelő kapacitása:
- 5 watt/km2 a bajorországi szolárparkok átlagos termelése.
- 11 watt/km2 vizes terület a skót vízenergia-létesítmények termelése.
- 2,5 watt/km2 áramot generál a szélenergia, akár szárazföldön, akár vízen vannak elhelyezve az eszközök.
- 0,5 watt/km2 átlagos tud produkálni a leginkább energiaintenzív etanol-növény.
2030-ig évente 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség ahhoz, hogy a világgazdaságot alacsony karbontartalmú fejlődési pályára állítsuk és elejét vegyük a klímaváltozást tovább súlyosbító üvegházgáz-kibocsátásnak. Ehhez képest az USA védelmi, katonai költségvetése például 2008-ban 1464 milliárd volt, 45%-kal több, mint 1998-ban.
Az energiaintenzitás tekintetében minden opciót magasan ver az atomenergia, mely átlagosan 1000 watt/km2 kapacitást tud felmutatni. Ahhoz, hogy atomenergiából 20 kilowattóra energiára szert tegyünk, területileg egy atomerőmű egymilliomod része szükséges, ehhez képest 20 kilowattóra szélenergia befogásához 330 négyzetméternyi szélenergiás eszköz kell, ugyanennyi napenergiához 50 négyzetméternyi területen kell felállítani az infrastruktúrát.
Hozzátehetjük, MacKay nagy számokban és átlagokban gondolkodik (vagyis egész országokra és társadalmakra vetíti ki az energiaintenzitást) és meg sem említi azt, hogy a megújuló energiákkal való élés egyik nagy vonzereje, hogy decentralizálja az energiahálózatot, lehetővé téve, hogy az egyes otthonok legalább részben fedezzék vízmelegítéshez vagy a számítástechnikai eszközök működtetéséhez szükséges áramigényüket.
