Az atomenergia befutó - legalábbis intenzitásban

A Föld egy óra alatt több energiában részesül a Naptól, mint amennyit az emberiség egy év alatt elfogyaszt. Mégsem tudtunk eddig átállni a fosszilis energiahordozókról a megújulókra. A magyarok ráadásul kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint amennyi a világátlag.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mégis az atomenergia lehet a befutó

Egy átlagember 56 kilowattóra villamosenergiát használ el naponta, egy átlag európai 120 kilowattórát, vagyis több mint dupláját a globális átlagnak! Bahrein energiafogyasztása 10 watt/km2. Az átlagfogyasztás Botswanában és Szudában a legkisebb. Mexikó, Szaúd-Arábia vagy a Dél-Afrikai Köztársaság például a középmezőnybe tartoznak. A

világátlag ugyanis 0,1 watt/km2, írta - David J. C. MacKay, a University of Cambridge professzora, aki évek óta kutatja módszeres alapossággal az energiaintenzitás témakörét. Az 1 watt/km2 mezsgyéjébe tartozik például Nyugat-Európa nagy része, Anglia, Németország, Hollandia, valamint Japán, Dél-Korea. Ezek az országok már túl nagy energiafalók ahhoz, hogy kizárólag a megújulók energiákból éljenek, bár természetesen bármely ország előtt nyitva áll a lehetőség, hogy szomszédaitól szél-, víz- és napenergiát importáljon.

Ha a világszerte tapasztalható folyamatokat tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy mind az országok népsűrűsége, mind az egy főre eső energiafogyasztás egyaránt nőtt. „Ha ezt megújuló energiaforrásokból próbálnánk pótolni, akkor megdöbbentő számokat kapunk” – emelte ki a a brit Energiaügyi és Klímaváltozási minisztérium főtanácsadója a Nemzeti Tulajdon Hivatala által rendezett sajtóbeszélgetésen. Az energianövényekből jellemzően 0,5 watt energiát lehet termelni négyzetméterenként,  így ha a fejlett országok minden egyes négyzetméterén energianövényeket termelnénk, akkor sem tudnánk elegendő energiát előállítani, hogy a mai energiafogyasztást kielégítsük. Itt olvashat a többi alternatív energiaforrás területigényéről. Ráadásul ahhoz, hogy óriási szolár-, szél- és vízenergia-infrastruktúrák épüljenek fel világszerte, hatalmas földterületeket kell megmozgatni és az építkezések irdatlan mennyiségű vizet használnának fel.

Az egyes alternatív energiaforrások áramtermelő kapacitása:

  • 5 watt/km2 a bajorországi szolárparkok átlagos termelése.
  • 11 watt/km2 vizes terület a skót vízenergia-létesítmények termelése.
  • 2,5 watt/km2 áramot generál a szélenergia, akár szárazföldön, akár vízen vannak elhelyezve az eszközök.
  • 0,5 watt/km2 átlagos tud produkálni a leginkább energiaintenzív etanol-növény.
Egy olyan országnak, ahol 0,5 watt/km2 alatt van az átlagfogyasztás, bármelyik energiafajta elvileg kielégítő lehet, természetesen a terület földtani adottságaitól függően. (Mert hát vannak kevésbé szeles, kevésbé napsütötte és vízkészletekkel nem kielégítően ellátott országok.) Ha egy ilyen optimális geológiai adottságokkal bíró ország területe 20%-át energianövényekkel ülteti be, 4%-át szélenergia telepekkel, 2%-át szolárfarmokkal és 0,5%-át sivatagos napenergia-telepeknek szánja (már ha van sivatagja), akkor elvileg önellátó tud lenni energetikailag. Vagyis kiterjedésének valamivel több mint az egynegyedét kell energiatermelésre szánnia.

2030-ig évente 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség ahhoz, hogy a világgazdaságot alacsony karbontartalmú fejlődési pályára állítsuk és elejét vegyük a klímaváltozást tovább súlyosbító üvegházgáz-kibocsátásnak. Ehhez képest az USA védelmi, katonai költségvetése például 2008-ban 1464 milliárd volt, 45%-kal több, mint 1998-ban.

A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz
A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.
Atomban az erő

Az energiaintenzitás tekintetében minden opciót magasan ver az atomenergia, mely átlagosan 1000 watt/km2 kapacitást tud felmutatni. Ahhoz, hogy atomenergiából 20 kilowattóra energiára szert tegyünk, területileg egy atomerőmű egymilliomod része szükséges, ehhez képest 20 kilowattóra szélenergia befogásához 330 négyzetméternyi szélenergiás eszköz kell, ugyanennyi napenergiához 50 négyzetméternyi területen kell felállítani az infrastruktúrát.

Hozzátehetjük, MacKay nagy számokban és átlagokban gondolkodik (vagyis egész országokra és társadalmakra vetíti ki az energiaintenzitást) és meg sem említi azt, hogy a megújuló energiákkal való élés egyik nagy vonzereje, hogy decentralizálja az energiahálózatot, lehetővé téve, hogy az egyes otthonok legalább részben fedezzék vízmelegítéshez vagy a számítástechnikai eszközök működtetéséhez szükséges áramigényüket.

Egyszerűen nincs elég hely, hogy megújuló energiára váltsunk
Még egy jó darabig életünk szerves részét képezik majd a fosszilis energiaforrások, hiába fűznek ugyanis sokan nagy reményeket a megújuló energiaforrásokhoz, ezekkel jelenleg képtelenség kielégíteni az emberiség energiaigényét.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo