A formálódó koncepció eredményeként a "Duna Régió" várhatóan közös európai fejlesztési és kutatási térséggé alakulhat 2014-től, az új uniós költségvetési periódustól. Magyarország éppen ezért kiemelt feladatként kívánja kezelni a kérdést a stratégia tervezett elfogadása idején, 2011 első félévében az EU soros elnökeként.

Az előkészítésben az érintett tárcákon kívül részt vesznek többek között a régiók, a szakmai szervezetek és a tudományos intézmények képviselői is. A projektgyűjtés eddigi eredményeként a civil és a gazdasági oldal, valamint a szakmai szervezetek együttműködésében több, mint 300 projektjavaslat készült. A fejlesztési igények között környezetvédelmi, vízügyi, közlekedésfejlesztési, fenntartható turisztikai fejlesztések és az örökségvédelem tematikus programjai jelentek meg.

Az Európai Tanács 2009. júniusában döntött úgy, hogy felkéri az Európai Bizottságot, 2010 végéig dolgozza ki a Duna-térségre vonatkozó komplex stratégiát. Az Európai Parlament 2010. január 18-21. közötti strasbourgi ülészakán fogadta el a Duna régió stratégiájára vonatkozó többpárti határozatot. A stratégia gazdasági, környezeti, közlekedési és turisztikai elemein túl lényeges, hogy minden Duna-menti ország helyet kap benne, nemcsak az EU tagországok. Így Szerbia és Ukrajna is profitálhat a belőle. Uniós Duna-csúcsot kétévente hívnak majd össze.