BIO: Enni egészségesen

A prevenciót kultiváló gondolkodásmód terjedésének köszönhető a bioélelmiszerek (és a -kozmetikumok) piacának a válság ellenére is tartó növekedése. A biotermékek vezető világvására, a Biofach Nürnberg Messe projektvezetője, Udo Funke a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara egy rendezvényén ezt megerősítette: tapasztalataik szerint a gazdasági válság csak kismértékben vetette vissza a környezetbarát élelmiszerek, kozmetikai termékek és ökotextilek iránti keresletet. A termékcsoport forgalma 2010-ben globális szinten elérte a 60 milliárd dollárt - ennek közel fele az Egyesült Államokban realizálódott -, míg 2000-ben ez az adat csak 18 milliárd volt. A szakemberek további folyamatos növekedésre számítanak. Az Organic Trade Association - a biotermékek amerikai szövetsége - beszámolója szerint a bioélelmiszerek piacán 2009-ben 5 százalékos növekedést könyvelhettek el, míg a hagyományos élelmiszerek piaca alig 2 százalékkal bővült. A válság előtt a szektor világszerte két számjegyű - Magyarországon 10, a biokultúrában előrébb járó Nagy-Britanniában és Németországban közel 20 százalékos - növekedést produkált, és a mérleg még mindig pozitív.

A biotermékek éves forgalma itthon 20-25 milliárd forintot tesz ki Németh Viktor, a Biopont Kft. ügyvezető igazgatójának az Elelmiszer.hu-n közzétett becslése szerint, a vásárlók jelentős része 25-40 éves nő, jellemzően édesanyák. A hazai kereslet nagyon lassan nő, összefogás és integráció hiányában a termelők kis mennyiségeket állítanak elő magas költséggel. A Magyarországon termelt bioélelmiszerek nagy része alapanyagként külföldre kerül. Ezzel is magyarázható, hogy az élelmiszer-kereskedelmi láncok sok importterméket kínálnak. Pontos adatokkal a bioélelmiszerek és -kozmetikumok magyarországi forgalmáról az ellenőrzést és tanúsítást végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. sem rendelkezik. Roszik Péter, a társaság vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a magyarok az összes értékesített biotermék felét áruházakban vásárolják, bioboltokban és egyéb kisebb üzletekben a negyedét, a fennmaradó rész pedig házaktól, termelőktől és ökopiacokon, továbbá közvetett értékesítési csatornákon, például wellness-szállodákon vagy reforméttermeken keresztül jut el a fogyasztókhoz.

Hívják sok mindennek: biónak, ökónak, zöldnek, biztonságosnak, fairnek, jónak, minőséginek, értékvezéreltnek... A „fast food" - a gyorséttermi étel - antitéziseként definiált „slow food" ételkultúrába tartoznak a fenntartható agrárium termékei, a vegyszermentes, nem génmódosított biotermények, az antibiotikummal és hormonokkal nem kezelt állatok, valamint olyan organikus élelmiszer-készítmények, amelyeket nem a feldolgozóipar üzemeiben gyártanak futószalagon, megannyi mesterséges adalék hozzáadásával. Fontos ismérve még a biotermékeknek a helyi termelés és a közelben történő értékesítés, hogy az egyes kalóriákra minél kevesebb fosszilis erőforrás jusson (a fosszilis alapú növényvédő szerek és műtrágyák kiiktatása is már ezt célozta).

Az organikus élelmiszerek továbbra is „prémiumdíjas" termékeknek számítanak, s mint ilyenek, túl magas árfekvésűek ahhoz, hogy elérhetők legyenek a társadalom nagy része számára. A recesszió miatt a 2000 óta tapasztalt évi 20 százalékos növekedési ütem 2009-re 4,7 százalékosra mérséklődött. Egy hazai felmérés szerint a magyarokat egyelőre nem nagyon izgatja a bioélelmiszer: csak minden nyolcadik vásárló (13 százalék) fordít gondot rá, hogy ilyen terméket (is) vegyen. Európában ez az átlag 35 százalék, állítja a Nielsen piackutató cég, amely 54 országban vizsgálta a (bio)fogyasztói szokásokat. Az USA-ban, ahol - részben a bioüzemanyag-szektor serkentése okán - 7,5 milliárd dollárt fordít az állam a mezőgazdaság támogatására, melyben a fő növényfajták 80 százaléka génmódosított, az organikus termesztésnek csak 15 millió dollár jut a büdzséből. A világ kormányai egyelőre nem túl aktívak abban, hogy a szubvenciók átcsoportosításával csökkentsék a biotermékek magas árát, és segítsék piacfoglalásukat.

A fenntartható élelmiszeripar és mezőgazdaság aktivistái mára valóságos alternatív mozgalmat hoztak létre: kétévente 153 országból 7000 (bio)kistermelő gyűlik össze a Terra Madre (Földanya) expón Torinóban. Ma 154 országban 35 millió hektáron űznek biogazdálkodást, melynek további térnyerése elsősorban a fejlődő országokban várható.

EGÉSZSÉGIPAR: Árérzékenyen

Az egészségmegőrzés terén is folyamatos növekedést várnak a szakemberek. A vitaminok és étrend-kiegészítők 19-20 milliárd forintos forgalmú piacának fellendülését mutatja, hogy a kereslet mellett a kínálat is dinamikusan nő. A Gfk LHS Healthcare közelmúltban közzétett felmérése szerint 2009 első kilenc hónapjában 12 százalékkal nőtt a vitaminpiac az előző év ugyanazon időszakához képest. A legtöbbet erre az egészségtudatos időskorúak és a városokban élő értelmiségiek költenek. A vásárlók a nehezebb gazdasági körülmények között is ragaszkodnak ezekhez a termékekhez, ám a válság hatására a vitaminok és táplálékkiegészítők szegmensében megjelent az árérzékeny választás. A hazai gyártók mellett a magyar vevők már kínai, japán és orosz készítmények közül is választhatnak az eddigi nyugat-európai és amerikai szerek mellett.

Az egészségturizmusban is fellendülést prognosztizálnak, igaz, a wellness gyors felfutásának törvényszerű hozományként a piac lassan kimerítette lehetőségeit. A vérfrissítést a medical wellness jelentheti, amely a megszokott lehetőségek mellett többek között oktatóprogramokat, orvosi állapotfelmérést, életvezetési tanácsadást, a betegségek megelőzéséhez kapcsolódó stratégiák ismertetését kínálja.

Az egészségipar gazdasági kitörési pont is lehet, hazánk egyedi adottságainak, elsősorban gyógyvizeinek, de a jól képzett szakembereknek és a gyógyítási hagyományoknak köszönhetően is. Ráadásul valamennyi nemzetgazdasági prioritásnak megfelel: munkahelyeket teremthet, erősítheti a kkv-szektort, jól képzett szakembereket igényel, ezáltal élénkíti az oktatást, tartós gazdasági növekedést biztosít, mindemellett javítja az emberek egészségi állapotát, és jövőképet is ad az egészségügyi ágazatnak. A Gyógyító Magyarország éppen ezért az Új Széchenyi Tervben foglalt hét kitörési pont között is helyet kapott.

Az alapvetően megváltozott gondolkodásmód következtében az egészségügyi kiadások teljes spektrumán belül egyre nő a magánkiadások részaránya. A Pécsi Egyetem 2010-es felmérése szerint a magyar háztartások kiadásaik 3,5 százalékát egészségügyi szolgáltatásokra fordítják, míg az OECD átlaga 3 százalék.

TUDATOS VÁSÁRLÁS: Méltányos kereskedelem Magyarországon

A fogyasztók értékválasztásának fontos eleme a szolidaritás is. Ennek köszönhetően sokasodnak az olyan kezdeményezések, amelyeknek köszönhetően a vásárlók választásukkal segíthetik a nehéz helyzetben lévő termelőket, munkavállalókat. Polai Bernadett, a Szolidaritás Egyesület elnöke szerint a magyar vállalkozások és magánemberek egyre nyitottabbak a társadalomtudatos vásárlásra, ha ezzel embertársaikat segíthetik.

A tudatos vásárlás egyik, a világot behálózó kezdeményezése a fair trade mozgalom, amely az összefogás erejét és az egyenlő esélyek megteremtését tűzi zászlajára. Hívei adományok helyett piaci alapon próbálnak segítséget nyújtani a harmadik világ lakosainak. A méltányos kereskedelem gyakorlati alkalmazása segít az új munkahelyek teremtésében, a meglévők megtartásában, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek egzisztenciateremtésében. A segítség alapját a méltányos felvásárlási ár, a gyermekmunka elleni harc jelenti, de kiemelt figyelmet kap a piacra jutás esélyeinek javítása és a termelők szervezeteinek megerősítése is. A fogyasztó ugyan az átlagosnál 30-50 százalékkal drágábban vásárolja meg a fair trade-árut, a társadalmi szempontból felelős működés mellett viszont sokszor jelentősen jobb minőségű termékhez is jut. A fair trade a környezet védelmét is kiemelten fontosnak tartja, így a fenntartható, környezetbarát termelés is fontos szerepet kap az alapelvek között.

Ez a mozgalom azonban kifejezetten a fejlődő országokat támogatja, annak ellenére, hogy az úgynevezett fejlett országokban is fontos lenne a szegénységben élők hasonló támogatása. Néhány, a fair trade mintáját követő kezdeményezés már el is indult. A Szolidaritás Egyesület hívta életre a webvasarter.com oldalt, amely kizárólag a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek - alacsony iskolai végzettségűek, kisgyermeket egyedül nevelő nők, megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, fogyatékkal élők, romák, tartós munkanélküliek, hátrányos helyzetű térségek és települések lakói, veszélyeztetett fiatalok - által előállított termékek forgalmazását végzi. A webvásártérre az eladó szervezetek, személyek feltölthetik az áruikat, és a vevők közvetlenül tőlük vásárolhatnak.

A 2010-ben indított ProRatatouille márkanév hasonló szeretne lenni Magyarországon, mint a fair trade-címke a nagyvilágban. A Kassai Melinda és Horváth Áron által elindított kezdeményezés - amely elnyerte a Social Business Tour 2010 Társadalmi Üzleti Modell Ötletbörze nemzeti díját - az organikus gazdálkodáshoz remek terepet kínáló Cserehát hátrányos helyzetű településein folytat mintaprojekteket, együttműködve a helyi önkormányzatokkal, hogy elterjesszék a biogazdálkodást. A kereskedelmi szervezet tisztességes nagykereskedelmi áron felvásárolja majd az ilyen helyi termékeket, és a márkanévvel ellátva áruházláncoknak, helyi élelmiszerboltoknak, éttermeknek értékesíti azokat. A közösségi gazdálkodás, a kommunikáció emeli majd a közösségi tudatot, csökkenti a munkanélküliséget, küzd az élelmiszerválság ellen, egészséges és fenntartható életmódot mutat be. Ezek együtt, remélhetőleg, befolyásolják majd a gondolkodásmódot, és alternatív példákat mutatnak a felnövekvő fiatal generációk számára. A program a tervek szerint a roma kisebbséggel szembeni előítéletek leküzdéséhez is hozzájárul majd, hiszen összeköti a minőségi és egészséges élelmiszereket és vásárlási élményeket a roma lakossággal.

Az összeállítást írta: Kriston László és Timár Gigi

Megjelent a Piac és Profit magazinban