A Fővárosi Vízművek tevékenysége és terméke, a tiszta, egészséges ivóvíz szorosan összefügg környezetünk állapotával, tisztaságával. Egy felelősen gondolkodó cég vezetésének összhangot kell teremtenie üzleti céljai elérése és a környezet megóvása, a fenntartható fejlődés között. Mindehhez az alapot a környezettudatos vállalatirányítás teremti meg. Ezért határozott úgy a Fővárosi Vízművek vezetése 2006-ban, hogy bevezeti a társaság minden tevékenységére és teljes szervezeti egységére kiterjedő ISO 14001:2004 szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszert. A rendszer alapvető célja, hogy a környezeti célprogramok megvalósításával egyre magasabb szintre emeljék környezetvédelmi teljesítményüket. Kiépítése és fenntartása a vállalat rövid- és hosszú távú céljait is nagymértékben befolyásolta.
Ahhoz, hogy stratégiájának megfelelően hosszú távon is kedvező áron tudjon kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatni, a Fővárosi Vízműveknek mindent meg kell tennie a vízbázisok, védőterületek megóvása érdekében. Egy, a környezetvédelem iránt elkötelezett, felelős vállalatnak, mint a Fővárosi Vízművek, számos olyan kihívással kell szembenéznie, amelyre hathatós válaszokat kell találnia, mert a ma hozott döntések határozzák meg a jövőt.
Ritkaságszámba menő ivóvízbázis
Magyarországon - valószínűleg azért, mert soha nem jelentett igazán problémát egészséges ivóvízhez jutni - ma még nem tudjuk megbecsülni azt, hogy - ellentétben a Föld számos országával - egyetlen mozdulattal megnyithatjuk a csapot, és biztosak lehetünk abban, hogy az abból folyó víz fogyasztása semmilyen kockázatot nem jelent egészségünkre. A fővárosiak különösen szerencsés helyzetben vannak, mert a vízszolgáltatás biztonságát egy olyan ritkaságszámba menő ivóvízbázis szolgálja, amely a világ más tájain közel sem ennyire magától értetődő.
Budapest számára a Duna menti kavicsteraszba telepített parti szűrésű kutak szolgáltatják az ivóvizet. A parti szűrés a felszín alatti vízbeszerzés egy speciális formája. A tisztítási folyamat a folyómeder (Duna) alatti kavicsterasznak pár centiméternyi, közvetlenül a folyóvízzel érintkező vastagságában megy végbe. Az ultralassú szűrés a folyóvizet megtisztítja, az alatta lévő réteg pedig a szűrlet eltávolítását végzi. E szűrési folyamat a réteg vagy a kavicsterasz megcsapolása révén a kutakból történő vízkivételen keresztül működik.
Budapest ivóvízbázisából - a parti szűrésű kutakból - európai viszonylatban is nagyon jó minőségű víz nyerhető. A termelt ivóvíz a hálózatba jutás előtt fertőtlenítőszeres (klóros) kezelésen megy át, amely az ivóvíz hálózati szállítása közben fejti ki hatását. Így a szolgáltatott ivóvíz Budapest teljes területén megőrzi jó minőségét, és a közegészségügyi előírásoknak megfelelő marad. Ezért a Fővárosi Vízművek Zrt. szolgáltatott ivóvizét „tovább tisztítani" nem szükséges. A víz ízét a benne oldott ásványi anyagok adják, ezek mennyisége a vízadó réteg geológiai jellemzőitől függ. A Fővárosi Vízművek kútcsoportjai földrajzilag különböző területeken helyezkednek el - Szentendrei-sziget, Csepel-sziget -, ez természetes adottság.
Biztonságos ivóvíz
Hazai és nemzetközi viszonylatban is az elsők között épült ki 2007-ben a Fővárosi Vízműveknél az MSZ EN ISO 22000:2005 (HACCP) szabvány szerinti ivóvíz-biztonsági irányítási rendszer, amely ötvözi a HACCP termékbiztonságát és a fogyasztók biztonságát szem előtt tartó alapelveit az ISO 9001:2000 minőségirányítási szabvány dokumentált folyamatszemléletű alapelveivel. Ennek során veszélyelemzésnek vetették alá az ivóvíz-előállítási technológia minden egyes lépését - a Dunától a hálózatba táplálásig - és a felhasznált anyagokat (biológiai, mikrobiológiai, fizikai és kémiai szempontból). Az elemzés alapján meghatározták a kockázat mértékét és a kulcsfontosságú technológiai pontokat. Rögzítették, hogy milyen mérésekkel, határértékekkel, szabályozásokkal lehet és kell megelőzni, megszüntetni az ivóvíz-biztonsági veszélyeket, illetve kockázatukat elfogadhatóan alacsony szinten tartani. Meghatározták a teendőket azokra az esetekre, ha a felügyelet a helyszíni on-line vizsgálatok alapján úgy látná, hogy valamilyen okból a rendszer ki fog lépni, vagy kilépett a megfelelő működés tartományából. Így a nem megfelelő minőségű, nem biztonságos ivóvíz nem juthat el a hálózatba, és a fogyasztókhoz sem. Ezzel biztosítható, hogy ne utólagosan, a laboratóriumi vizsgálatokat követően derüljön fény a vízminőség eltéréseire, hanem a történésekkel egy időben.
A megelőző jellegű ivóvíz-biztonsági rendszert mind a fogyasztók biztonsága, mind a rendszeres auditálás miatt is szigorúan be és fenn kell tartani.
A belső hálózat is fontos
Az ivóvíz tiszta, de nem steril közeg, tehát előfordulhatnak benne mikroorganizmusok. A budapesti ivóvízhálózatba jutó vizet rendszeresen, tervszerű mintavétel szerint ellenőrzik. A kerületi mintavételi helyek száma és a mintavétel gyakorisága garancia arra, hogy egy esetleges vízminőségi probléma bekövetkezésének lehetőségét időben észlelje és elkerülje a szolgáltató.
A Fővárosi Vízművek vizsgálati eredményei szerint a szolgáltatott ivóvíz megfelel a közegészségügyi előírásoknak. Érdemes azonban tudnunk, hogy a régi épületekben - ahol a vízhálózati rendszert még nem újították fel, és évtizedekkel korábban használatos, például vas vagy ólom csővezetékek vannak - előfordulhat vízminőségi probléma. Például a korrodálódott vezeték okozhatja a sárgás-barnás „rozsdás" vizet, az ólomvezetékből ólom oldódhat ki. Célszerű lenne, ha a régi házak lakóközössége arra is figyelmet fordítana, hogy ellenőrizteti a belső ivóvízhálózat állapotát, és szükség szerint az elöregedett vezetékeket új, korszerű anyagúra cserélteti. A Fővárosi Vízművek szakemberei - kérés esetén - természetesen ebben is segítséget tudnak nyújtani.
