Atanas Politov

A laikusnak a pro bono gyakorlatról leginkább az emberi jogi esetek jutnak eszébe. Ilyen volt például Erin Brockovich esete, aki a helyi lakosok nevében beperelt egy nagyhatalmú vállalatot, amiért az beszennyezte a falu ivóvizét. A bolgár származású Atanas Politov, a Dentons Európai Pro Bono igazgatója azonban ennél lényegesen tágabb kontextusba helyezve mesél az ingyenes képviseletekről.

– A pro bono történelmileg mindig is az ügyvédi gyakorlat része volt, ennek az etikája cseppet sem változott. Hiszen az egyetemen is azt tanulja minden ügyvéd, hogy ő különleges hivatást űz: olyan munkát, amit senki nem tud elvégezni helyette, és hogy a társadalom összeomlik, ha nincsenek ügyvédek. De a jogi piac is globalizálódott, az irodák globális hálózatok részei, és kicsi az esélye annak, hogy valaki besétáljon az Andrássy úti irodánkba azzal, hogy vállaljuk el a képviseletét ingyen.

Mikor vetődött fel az igény, hogy koordinálni kellene az irodák között az ilyen esetek elosztását?

– Kétezer-hét, kétezer-nyolc táján a hat-hét legnagyobb ügyvédi iroda partnerei és a PILnet (The Global Network for Public Interest Law – a szerk.) képviselői összeültek Budapesten. Ekkor létrejött a PILnet vezetésével az első magyar pro bono elszámolóház, amely hidat képezett a civil szervezetek és az akkor még csak négy-öt csatlakozott ügyvédi iroda között. Azóta már tizenöt iroda vesz részt a programban.

Együttműködnek a nem kormányzati szervezetekkel, a nonprofitokkal.

– Tudtuk, hogy jogilag nagyon sok igényük van. Ha jól tudom, egyetlen ország sincs Európában, amely jogsegélyt kínálna a nonprofit szervezeteknek. A jogsegély rendszerének kedvezményezettjei a magánszemélyek, például a megvádolt, rossz anyagi helyzetben lévő emberek, akik nem tudnak ügyvédet fogadni és fizetni érte. A büntetőügyek a leggyakoribb esetek. Azonban a pro bono ügyek kilencven százaléka nem bírósági pereskedés. Az ügyvédek hagyományosan a gazdasági jogban vannak otthon, és ilyen jelegű tanácsadást nyújtanak a profit és nonprofit szektornak. A legtöbb multinacionális irodának nincs is büntetőjogi ügyvédje. Ritkaság a Dentons példája: a varsói irodában van öt-hat nagyon erős büntetőjogi ügyvéd. Ők a szólásszabadsággal kapcsolatos ügyekben járnak el, jelenleg három bloggert, egy költőt és egy újságírót védenek pro bono alapon.

Általában milyen jogi igényei vannak a magyarországi civil szervezeteknek?

– A Dentons többek között erős a szellemi tulajdon jogában, munkajogi vagy adatvédelmi kérdésekben. Rendszeresen nyújtunk tanácsadást például olyan szervezeteknek, amelyeknél rengeteg személyes adat halmozódott fel tíz-tizenöt év alatt, és nem tudják, hogyan kell ezeket tárolni, védeni, törölni.

– Nyíregyházán az egyik rangos ügyvédi iroda roma diákok szegregációjának, hátrányos megkülönböztetésének ügyét viszi. Az ügy már hét-nyolc éve tart, megjárta a Kúriát is. Fizetős ügyként aligha tudna egy ügyvédi iroda ilyen hosszan foglalkozni a kérdéssel. Győrben is folyik hasonló eljárás: szintén jó nevű ügyvédi iroda segít egy német énekkarnak, mert náluk a művészet, a zene a prioritás. Fiatal zenészeknek is adnak jogi tanácsot.

Az ügyvédeknek milyen továbbképzésre van szükségük, hogy szót tudjanak érteni a nonprofit szervezetek által képviselt személyekkel? Merthogy nem vezérigazgatókhoz vagy bankárokhoz mennek tárgyalni, hanem mondjuk gyerekekhez vagy elesett, szegény emberekhez.

– Amikor például a Hintalovon Alapítvánnyal dolgozunk, amit egy európai hírű ügyvéd, Gyurkó Szilvia alapított a gyerekek jogainak védelmére, olyan összetett pszichológiai szituációkkal szembesültünk, amelyekre nem voltunk felkészülve. Az alapítvány szakemberei félnapos tréninget tartanak azoknak az ügyvédeinknek, akik a bíróságon képviselik a gyerekeket. Eddig öt-hat munkatársunk több mint kétszázötven órát dolgozott az alapítvány ügyein, ami elég sok. Tavaly többek közt ezt a munkánkat ismerte el a PILnet és a Magyar Ügyvédi Kamara a két szervezet által közösen alapított az Év Pro Bono Ügyvédi Irodája Magyarországon díjjal.

Milyen pro bono óraszámot várnak el az ügyvédektől?

– Mi negyven órát évente, de más vezető ügyvédi irodáknál is húsz és negyven óra között van ez az idő. Világszerte több mint kilencezer ügyvédet foglalkoztatunk, Európában ezeregyszázat. Ők tavaly összesen kilencvenkétezer munkaórát fordítottak pro bono megbízásokra. Meghirdetjük az igényeket, és aki indíttatást érez, az elvállalja az ügyet.

Tehát önkéntes alapon?

– Igen. Ez nagyjából minden ügyvédi irodánál így működik. Nem tudnék olyan nagy irodát mondani, amelynél nincs pro bono vagy társadalmi felelősségvállalási koordinátor.

A fizetős munkák mögött a pro bono ügyek, ugye, másodlagosak. Képesek az ügyvédek lelkiismeretesen és időre elvégezni ezeket?

– Természetesen. E téren jók a tapasztalataim: szinte sosem fordult elő, hogy nem találtam jogi képviselőt a pro bono ügyre. Kivételt képez persze, ha van valamiféle összeférhetetlenség, amely akadályt gördít a képviselet elé, de ez ugyanúgy fennáll a fizetős ügyek esetében is.

Ezeket az ügyeket vélhetően nem a top partnerek viszik.

– A nemzetközi ügyvédi irodáknál – akár tizenöt, akár negyven ügyvédjük van – csak a top partnerek mennek ki az ügyfelekhez tárgyalni. Ők abban erősek, hogy fizetős munkát tudnak hozni. A többi ügyvéd szintén kiváló szakember, de szinte álladóan az irodában dolgozik. Nekik pont a pro bono megbízások révén van lehetőségük, hogy több személyes ügyfélélménnyel gazdagodjanak. Az állandó irodai munka elidegenítő, főleg a fiatal ügyvédeknek. Amikor megkapnak egy pro bono ügyet, végre úgy érzik magukat, mint egy hollywoodi mozi hőse.

Ez az Erin Brockovich-hatás.

– Igen. Úgy érzik, hogy végre hozzájárulhatnak a társadalom jobbá tételéhez. A Deloitte globális vizsgálata kimutatta, hogy magasabb a szakmai és személyes elégedettsége azoknak az ügyvédeknek, akik pro bono feladatokat is végeznek, mint azoknak, akik nem. A Deloitte „készségalapú önkénteskedésnek” hívta ezt, ami nem ugyanaz, mint amikor egy vállalat alkalmazottai elmennek kitakarítani egy parkot vagy kifesteni egy iskolát, aminek semmi köze a szakterületükhöz. A pro bono ma már része üzleti tervünknek és a HR-stratégiánknak. Hasznos eszköz a munkaerő megtartásában. Ráadásul a nagy ügyfeleink, a nagyvállalatok is rendelkeznek fenntarthatósági stratégiával, és amikor szerződtetnek egy ügyvédi irodát, ma már bizony megkérdezik, hogy a jogi képviseletnek mi a társadalmi felelősségvállalási stratégiája. Úgyhogy egyben üzleti érdekünk is a pro bono munka.