Mitől lesz felelős a jövő vállalkozása?

Milyen lesz a világ és Magyarország 2020-ban? Milyenek ma, és milyenek lesznek a vállalatok 2020-ban? A futurisztikus kérdésekre a szakemberek a maguk módján próbáltak meg válaszolni a KÖVET október 17-én tartott konferenciáján.

Tisztán fogyasztói szemléletű társadalmat szeretnénk építeni? Tette fel a kérdést nyitóelőadásában Dr. Georg Winter a környezettudatos vállalatirányítás úttörője, egykori gyáriparos, jogász. (Vele készült interjúnkat itt olvashatja.) A szakember ördögi tükröt tartott a hallgatóság elé, amikor öt pontban összefoglalta, hogy ha a fenti kérdésre igen a válasz, milyen stratégiát kell követni. Először is tönkre kell tenni minden olyan erőforrást, amely veszélyezteti a cél elérését. El kell szakítani az embereket a családjuktól, a helyi közegüktől. A belső iránytű helyett a reklámok követésére kell őket buzdítani és csírájában elfojtani minden kritikai képességüket. El kell hitetni azt is, hogy az igazság és becsület a társadalom „buta luxusa”, és a kitartás is akadályozza a fogyasztói szemlélet egyeduralmát. Az ördögi elmélet szerint arra kell bátorítani az embereket, hogy saját joguk szerint éljenek: mértéktartás helyett a mindig többet, jobbat, nagyobbat legyen a céljuk. Mindezek koronájaként pedig a jövő helyett a jelent kell a fókuszba állítani.

Az ördögi sakktáblán lepörgetett mérkőzés rámutatott: a globális világban valami ilyesmi zajlik, amely ellen csak úgy lehet védekezni, ha felismerjük az egyes lépések szándékát.

– Ha felismerjük és azonosítjuk ezeket a stratégiákat, tudunk ellene védekezni – mutatott rá Winter, aki szerint a fenntartható világ kialakításához meg kell nyerni a túlerő támogatását. A szakember a hogyanra is mutatott utat. A fogyasztói szemlélet és a kereskedelmi egoizmus legyőzhető amennyiben az embereket megerősítjük a hitükben, a családjuk és a helyi közösségek érdekeinek előtérbe helyezésében és megtanítjuk, hogy éljenek kritikával. Mindehhez a jellemüket kell megerősíteni és képessé kell tenni őket, hogy beérjék azzal, ami ésszerű. Tudatosítani kell, hogy mi káros a környezetre. Végeredményben pedig a vállalkozásoknak a márkaépítés stratégiáját a CSR szempontoknak kell alárendelniük.

"A cégeknek új modelleket, új utakat kell találniuk, amelynek a középpontjában az átláthatóság áll."

Hans Daems, a CSR Europe alelnöke, a Hitachi Europe vállalati külső kapcsolatok igazgatója előadásában rámutatott: jelen pillanatban a vállalkozásokba vetett bizalom alacsony, és az emberek a politikában és a médiában sem bíznak. A cégeknek új modelleket, új utakat kell találniuk, amelynek a középpontjában az átláthatóság áll.

– A vállalatoknak meg kell találniuk az utat, amelyet nevezzünk társadalmi innovációnak. Egyszerre kell társadalmi értéket és üzleti sikereket teremteni, azaz összhangba hozni a cég üzleti érdekeit a társadalom hosszú távon fenntartható szempontjaival. A cégeknek a nem pénzügyi mutatóikat kell kézzelfogható értékké transzformálni.

Dr. Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára szerint ma a növekedés 80 százalékban technológiafüggő és technológia által generált. Jóllehet sokáig működött az egyre gyorsabb növekedés hajszolása, ma azonban a szemlélet átvette az irányítást. Kiderült: a technológiai fejlődés tempójára nem vagyunk felkészülve fizikailag.

Zölden és nyereségesen

Ma már egyre több cég ismeri fel, hogy nem az a kérdés, hogy zölden vagy nyereségesen működik, hanem, hogy a „zölden és nyereségesen” cél kerüljön a középpontba. Lehet azon filozofálni, hogy csak akkor végzek környezettudatos beruházást, ha azzal az azonnali működési költségeken tudok faragni és az invesztíció viszonylag rövid idő alatt megtérül, vagy a hosszabb távú érdekeket szem előtt tartva a megtérülési idő kitolódása esetén is a környezettudatos fejlesztés fogalmazódik meg célként.

Persze a dilemmára adott válasz soha nem fekte és nem fehér. A környezetvédelem önmagáért létező cél, ugyanakkor az üzleti modellek szempontjából az elérhető költségmegtakarítás is fontos. A vállalatok környezetvédelmi osztályán dolgozó munkatársak általában úgy látják: könnyebb meggyőzni a vezetőséget a zöldberuházás létjogosultságáról, ha a kiadáscsökkentés is kézzelfogható. Ugyanakkor ma már számtalan ágazatban, például az autóiparban az iparági verseny is kikényszeríti, hogy minél fenntarthatóbban működjön egy gyártó. Ez win-win szituációhoz vezethet még akkor is, ha ennek folytán időnként előfordul, hogy a gazdaságossági szempontokat felülírja a fenntarthatósági elvárás.

Ma már három szempont érvényesül a cégek zöldülésében: a számok, azaz a kiadások lefaragása, az elismerés, azaz a piaci kereslet növekedése és a dolgozók elkötelezettségének növelése.