A szakértő úgy vélekedett, hogy a globális felmelegedés kihívásaira adott válaszoknál optimális költségfelhasználásra kell törekedni a nemzetközi kötelezettségvállalások és a belföldi teendők figyelembevételével. Szvetnik Antal szerint elsősorban költséghatékonysági szempontból kell megvizsgálni a klímapolitika két fő csapásirányát, mégpedig a kibocsátás-csökkentési és az alkalmazkodási intézkedéseket. Az előbbi az üvegházhatás csökkentése érdekében a szén-dioxid, metán és egyéb gázok légkörbe jutásának megakadályozását jelenti. Az utóbbi olyan lépésekre vonatkozik, amelyekkel igazodni lehet az elkerülhetetlenül egyre szeszélyesebbé váló időjáráshoz. A kibocsátás-csökkentésnek csak költségei vannak, haszon nem mutatható ki - jelentette ki a vezető főtanácsos, aki szerint az alkalmazkodásnál racionális intézkedések esetén lehet számolni hasznokkal.
Haszonelméletek
Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetőjének véleménye szerint viszont a csökkentésre legalább akkora hangsúlyt kell helyezni, mint az adaptációra. Igenis van közgazdasági haszna a kibocsátás-csökkentésnek - jelentette ki. Elég szerinte az energiahatékonyságra gondolni, amelynek nyomán egységnyi energiából több termék jön létre. Már csak ezért sem maradhat le az ország a nagy országok mögött a klímaváltozás elleni küzdelemben - mutatott rá a főosztályvezető, aki szerint hiába elenyésző az ország által kibocsátott szén-dioxid mennyisége a globális kibocsátásokon belül, az ország versenyhátrányt szenved, ha nem veszi komolyan a csökkentési kötelezettségeket.
Szvetnik Antal hiányolta a klímaváltozás kapcsán a komoly világgazdasági értékeléseket, amelyek alapján reális képet lehetne alkotni a kibocsátás-csökkentés következményeiről. A modellek durva felbontóképessége miatt Magyarország számára helytálló következtetéseket nehéz levonni - jegyezte meg.
Csökkentés vagy tétlenség
Nemes Csaba utalt a tavaly ősszel nyilvánosságra hozott brit Stern-jelentésre, ami közgazdaságilag vizsgálja a kérdést. A Világbank korábbi közgazdásza által készített munka világosan rámutat arra, hogy a csökkentés jóval olcsóbb a tétlenségnél.
Szvetnik Antal a Stern-jelentést általános gazdasági okfejtésnek tartja, az szerinte csupán lehetőségeket vesz számba. Az ENSZ környezetvédelmi szervezetétől egy gazdasági előrejelzést viszont már komolynak tekintene. A GKM vezető főtanácsosa nehezményezte, hogy a formálódó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása "szűk területen" folyik, márpedig valamennyi probléma számbavételéhez differenciált képre lenne szükség. Szélesíteni kell az előkészítői kört - vélte.
A koncepció szinten előkészített stratégiát három éves kutatás, az úgynevezett Vahava-projekt alapozza meg. A várhatóan az idén véglegessé váló dokumentum 20-25 évre irányelv formájában jelöli meg a klímapolitikai tennivalókat.
