A társadalmi vállalkozás ökoszisztémába a preinkubációs szinten bekapcsolódó SocialFokus a vállalkozás alapjainak lerakásában segít mind személyes, mind szakmai szempontból. „A társadalmi vállalkozások sokszor túl sok mindent akarnak egyszerre megoldani, pedig először egy kis dologra érdemes fókuszálni, ahonnan később lehet terjeszkedni. Az már fejlődési folyamat eredménye, hogy a vállalkozók definiálni tudják, miért elkötelezettek adott probléma megoldása iránt, mi ad nekik lendület, ami miatt reggel újra felkelnek, mi táplálja a kitartásukat, ami átvisz a minden projektben bekövetkező „halál völgyén”. A bukástól való félelem leküzdésében is fejlődni kell, üzleti szinten pedig abban, hogy az ötletgazda meg tudja mondani, hogy az elképzelés milyen problémára válaszol, kinek az igényeit szolgálja, és a vásárló miért választja majd. Ezzel a tudással könnyebb bejutni a meglévő inkubációs programokba, és nagyobb az esélye, hogy működőképes üzletté válik – mondja Hovanyecz Tamás, a SocialFokus társalapítója, aki szerint a vállalkozási tevékenységhez Magyarországon még mindig tapad negatív felhang. Hogy ez megváltozzon, a klasszikus és társadalmi vállalkozásoknak közösen kell dolgozniuk.
A társadalmi vállalkozások meghatározására globálisan sincs egységes definíció. Ami biztos, hogy társadalmi küldetés érdekében jönnek létre, etikai vezérelvekre épülnek, és hasznukat a társadalmi cél érdekében használják fel. Abban azonban már nincs egyetértés, hogy kizárólag a nonprofit működési mód fogadható-e el: a Nobel-békedíjas Muhammad Yunus definíciója szerint ez lenne az igazi társadalmi vállalkozás, mások számára viszont elfogadható a profitorientált forma is.
Mindenesetre a forma itthon is egyre ismertebb, és egyre többen szeretnének ilyesmivel foglalkozni. Magyarországon a statisztikák szerint három-négyszáz társadalmi vállalkozás van – nagyjából száz működik valójában –, Angliában viszont százezer. A skót kormány nemrég negyvenmillió fontot költött társadalmi vállalkozások fejlesztésére, mert olyan problémákat oldanak meg olcsóbban és hatékonyabban, amelyeket egyébként az államnak kellene.
Klasszikus, társadalmi és hibrid
A társadalmi vállalkozónak éppúgy a piacon kell érvényesülnie, mint a klasszikus versenytársaknak. Nélkülözhetetlen tehát a vállalkozói mentalitás, kudarctűrő képesség és persze a versenyképes termék vagy szolgáltatás.
– Egy működő civil szervezetet nehéz átalakítani társadalmi vállalkozássá, mert a civilekben itthon van egy nagy adag szkepticizmus a pénzzel kapcsolatban. Inkább azok lehetnek sikeresek, akik piaci tapasztalattal rendelkeznek – én is a Morgan Stanleynél voltam befektetésekről tárgyaló jogász –, és szeretnének valami jót csinálni. A kérdés, hogy hogy’ lehet az üzleti világban szerzett készségeket felhasználni az erős belső indíttatással kombinálva. Itthon leginkább az a gond, hogy általában a humán beállítottságú emberek érzékenyebbek a társadalmi problémákra, és kevésbé a gazdasági gondolkodók. Utóbbiakban az empátiát kell erősíteni, a szociálisan érzékeny, humán területről érkezőknek pedig az üzleti területen kell fejlődniük. Mindkét képesség kell a sikerhez. A társadalmi vállalkozás esetében – éppúgy, mint egy startupnál – nagyon fontos tehát a csapat.
Elképzelhető az is, hogy működő vállalkozások alakuljanak társadalmivá: a tulajdonos úgy dönt, hogy kap egy jó fizetést a cégtől, de a profit társadalmi célt szolgál.
Nagy cégeknél is van hasonló törekvés: most futó projektjében a Lufthansa például tíz embert küld tanulmányútra indiai társadalmi vállalkozásokhoz. Visszatértük után nekik azon kell majd dolgozniuk, hogyan lehet a hatalmas légitársaságot elmozdítani társadalmi vállalkozás irányba.
– A kérdés, hogy a nagy cégek tényleg elhiszik-e, hogy képesek lennének ilyen átalakulásra, vagy ez inkább csak PR. Az igazság valószínűleg középen van. Egyre több cég belátja, hogy muszáj figyelnie a klímaváltozásra és a társadalmi problémákra. Valódi társadalmi vállalkozássá azonban inkább a kis- és közepes vállalkozások lennének átalakíthatóak, ahol egy-két emberen múlik a változás. A kkv-kra jellemző az olyan érzékeny, családias közeg, amelyben új értékrend tud terjedni. Itt van hagyománya az egymásra való odafigyelésnek, szolidaritásnak. A leglényegesebb pont, hogy egyén helyett közösségi szinten kezdjünk el gondolkodni. Első lépésként ehhez a tulajdonos gondolkodásának kell megváltoznia, a többi csak szervezetfejlesztési kérdés, ahol újra kell definiálni a központi értékeket, termelési metódusokat.
Valójában a klasszikus üzleti szektorban ma több hazai társadalmi vállalkozás működik azért, mert uniós forrásokat vagy szponzori támogatást vesz igénybe. Külföldön, ahol az impact investment – a társadalmi célú befektetés – már bevett dolog, erre nem feltétlenül van szükség. De egy profitorientált vállalkozásnak az átalakulás érdekében nem feltétlenül kell lemondania a haszonról. Elképzelhető, hogy a cég profitot termel, de közben a társadalomnak és a környezetnek jót tesz. Ez alapvetően a felelősen működő cég ismérve.
– Itthon növekszik a vállalkozási hajlandóság, egyre többen akarnak valami fontosat csinálni. A boldogság egyik kulcsa, hogy segítünk másoknak, és erre egyre többen rájönnek. Csak meg kell mutatni nekik, hogy ennek egy társadalmi vállalkozás is lehet az eszköze. Ahol probléma van, ott lehetőség van, ahol lehetőség van, ott pedig üzlet is lehet.
A fogyatékkal élők társadalmi integrációjával foglalkozik Szabó Zoltán József és Szabó Alexa, az Értéksziget webáruház alapítói. Tudják, miről beszélnek, maguk is érintettek. Vállalkozásuk nemcsak a családnak nyújt megélhetést, másoknak is segít.
“Nagyon beletenyereltünk”
Szó sem volt cégalapításról, egyszerűen lelkesedésből állt össze néhány barátnő nyolc évvel ezelőtt, hogy tegyen valamit a fenntarthatóbb világért. Mára a Cellux Csoport a szegmens egyik legismertebb márkája, és még koránt sincsenek a határaiknál.
