"Bár a lányok jobb eredményeket érnek el az iskolában a fiúknál, és több a nők körében az egyetemi végzettségű munkakezdő, mint a férfiaknál, díjazásuk tekintetében mégis mintegy 15 százalékos különbség tapasztalható. Ezen az abszurd helyzeten változtatni kell" - jelentette ki Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos. "A díjazás tekintetében fennálló különbség összetett jelenség, amely több okra vezethető vissza. Néha egyértelmű diszkriminációról van szó. Gyakran azonban ennél kevésbé nyilvánvalóak az okok: a nők több olyan munkát végeznek, amelyért nem kapnak fizetést, ilyen például a kiskorúak ellátása és a háztartás vezetése; több nő dolgozik részmunkaidőben, és alacsonyabb bérezés jellemző azokban az ágazatokban, ahol a nők vannak túlsúlyban" - tette hozzá. (A nemek közötti szakadék, a gender gap tekintetében Magyarország 115 ország közül az 55. helyet foglalja el.)
50 évesen harmadával kevesebbet
A brüsszeli jelentés szerint a nők a vezetői pozíciók betöltését illetően még mindig le vannak maradva, és szakmai előmenetelük során is több akadályba, ellenállásba ütköznek. Következésképp karrierjük lassúbb és rövidebb, többször kerül megszakításra, és gyengébben is fizetik, mint a férfiakét. A statisztikák szerint a nők és férfiak díjazásában fennálló különbség a munkavállalók életkorának előrehaladtával, végzettségük szintjének és a munkaévek számának emelkedésével egyre nő - az 50-59 évesek körében több mint 30 százalék az eltérés, míg ez a 30 évnél fiatalabbaknál csak 7 százalékot tesz ki.
Több mint 30 százalék a diplomások, 13 százalék a középfokú végzettséggel rendelkezők körében. A több mint 30 éve a vállalatnál dolgozó munkások esetében ez az adat 32 százalék, míg azon dolgozók körében, akik csak 1-5 évet töltöttek a vállalatnál, 22 százalékos különbség tapasztalható.
Több házimunkát a férfiaknak!
Az Európai Bizottság megoldásként többek között azt szorgalmazza, hogy a meglévő jogszabályok jobban kell alkalmazni, illetve - ha szükséges - a törvények is módosítandóak, emellett a munkaadókat ösztönözni kell az egyenlő munkáért egyenlő fizetést elvének alkalmazására. De szükség van az "erősebb nem" segítségére is: a nők ugyanis jóval több házimunkát végeznek, mint a másik nem képviselői, és Spidla biztos szerint e terhekből a férfiaknak sokat át kellene vállalniuk.
A kimutatások szerint a teljes munkaidőben dolgozó férfiak hetente átlagban 7 órát szentelnek házimunkákra, illetve a gyerekek gondozására, míg a hasonló helyzetű nők 24 órát. Csak az észak-európai államokban, Finnországban, Dániában, Svédországban, Hollandiában tapasztalni némileg kiegyenlítettebb szereposztást, bár a különbség még itt is több mint kétszeres.
