A “jet-lag” néven emlegetett jelenség napjainkban millióknál jelentkezik és annál inkább figyelnünk kell rá, mert a sok távoli utazásnak és az ebből eredő kevesebb alvásnak, fáradtságnak hosszú távú következményei is lehetnek. Az amerikai Stanford Egyetem Alváskutató Intézete szerint a jet-lagot gyakran és hosszú éveken át elszenvedők hajlamosabbak a fertőzésre, a rákra, az Alzheimer-betegségre. Az orvosok nem akarnak a kérdésben riadót fújni, de abban bizonyosak: ha egy életen át nem vesszük figyelembe, mennyit kell aludnunk, ennek mindenképpen lesznek következményei szervezetünkben.

Még Obama sem szokott hozzá
Kép: BBC

A Kaliforniai Egyetem-Berkeley tudósai arról számoltak be, hogy “belső óránk” ciklusának megszakítása befolyásolja emlékezőtehetségünket, tanulási képességeinket, sőt: hosszú távon elváltozásokat okozhat az agy szerkezetében. Az idegrendszeri következmények még a hazatérés után, hosszú ideig az utazó szervezetében maradnak, olvasható a Massachusetts Műegyetem neurológusainak tanulmányában. Ami a kissé riasztó kutatási eredmények után vigaszt nyújt: ha tudatában vagyunk ezeknek a jelenségeknek és teszünk ellenük, erősíthetjük szervezetünk, idegrendszerünk ellenállását.

Tudnunk kell, hogy szervezetünk a környezeti jelenségek alapján módosítja a “belső óra” működését - például azon méri, világos van-e. Ha távolra, más időzónába kerültünk, a szervezet átlagosan naponta egy órával tud közelíteni az új zónához - azaz Budapestről az USA keleti partjára repülve (vagy haza), a téli, vagy a nyári időszámítás függvényében öt vagy hat napra lesz szükségünk a teljes átállásra. Aki viszont gyakran repül, annak szervezete még dolgozik az első átálláson - miközben már ismét új feladat terheli...

Szakértők szerint jelentősen könnyíti az átállást, ha felkészülünk. Állítsuk át előre (valódi) óránkat és próbáljunk az utazás előtti napokban, a célállomáson látható időt figyelembe véve minél többet világosban lenni az esti órákban, ha nyugatra megyünk - és a reggeli órákban, ha keletre. (BBC)