Egyre több a hazai vendég a magyarországi szálláshelyeken, a magyar mutatók mégis jelentősen elmaradnak a nyugat-európai országokéitól. Ott a teljes forgalom mintegy 70 százalékát teszi ki a belföldi idegenforgalom – a legirigyeltebb helyzetben Franciaország van, ahol 85 százalékról beszélnek a statisztikák –, nálunk 42-43 százalékát, miközben a mindenkori turizmus „bázisa” a határokon belül nyaraló honpolgár. Ha azonban most, a szezon elején hihetünk a prognózisoknak, a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma legkevesebb hat százalékkal nőni fog. Arra is van esély, hogy a szolgáltatások minőségének javításával a vendégek többet költsenek egy-egy üdülés alkalmával. Az elmúlt évek kedvezőtlen világpolitikai eseményei ellenére – amelyek kíméletlen pofonokat adtak az elsősorban repülős turistautakban érdekelt vállalkozásoknak – idén reális célnak látszik az is, hogy megfordítsuk a külföldi beutazók számának csökkenését: a hazai szakemberek kétszázalékos növelésében bíznak, és a marketing eszközeivel próbálják felkelteni az érdeklődést.

Megbecsült magyar vendég

A nemzetközi tapasztalatok szerint a fejlett belföldi turizmus munkahelyteremtő, életminőséget javító, igazi húzóágazat, ám csak a belföldi vendégek magas aránya esetén lehet erős – mutat rá a Miniszterelnöki Hivatal turizmusért felelős államtitkára, Pál Béla. A holtszezon okozta nehézségeket is a belföldi vendégek révén lehet áthidalni. A kormányzat ezért francia mintára januártól 50 ezer forintra – pontosabban a mindenkori minimálbér értékére – emelte a munkaadók által adó- és járulékmentesen vásárolható üdülési csekkek értékét. Az év eleji forgalom, részben ennek köszönhetően, áprilisra már a háromszorosára emelkedett, és meghaladta az egymilliárd forintot.

Az elmúlt évek során a belföldi üdültetéssel foglalkozó hazai irodák átalakultak, és sokan ismerték fel a fejlődés lehetőségét – állítja Kiss Ildikó, a Neckermann Utazási Iroda belföldi irodájának vezetője. A tragikus szeptember 11-ei események még inkább ráirányították a figyelmet erre a feljövőben lévő ágazatra. Szerencsés irány, hogy az egészséges életmódhoz kapcsolódó szolgáltatások szerepe felértékelődött, és kitörési pont lehet még a kastély- és lovasturizmus, a falusi nyaralás.

Nem félünk az EU-tól

A szakértők egybehangzó véleménye szerint az elkövetkező időszakban az Európai Unióban megnövekszik az érdeklődés az új tagországok iránt, hiszen az utazás minden korábbi technikai kötöttségtől mentessé válik. Ám a minőségi turizmushoz elengedhetetlen a nemzeti jellegű turisztikai marketing erősítése, a szolgáltatások színvonalának emelése. És éppen itt vannak elmaradások: az infrastruktúra nemegyszer hiányos – rosszak az utak és a tömegközlekedés –, kevés a jó színvonalú vidéki szálláshely, nincs elég szakképzett és nyelveket beszélő munkaerő, arról már nem beszélve, hogy erős területi és szezonális koncentráció jellemzi a hazai iparágat.

A hazai szakemberek ezt elismerve sem félnek a csatlakozás következményeitől, hanem azt remélik, hogy egy eddig csak részben kihasznált piac nyílik meg számukra.

Pál Béla rámutat, hogy a hiányok pótlására az idén 32,3 milliárd forintból gazdálkodhat a hazai turizmus, igaz, ennek az idei költségvetésben csak a fele szerepel, de a jövő évi keretből is lehet előre költeni. A Széchenyi és a Nemzeti Fejlesztési Terv egyaránt lehetőséget ad a hazai utazás fejlesztését támogató beruházásoknak. Az államtitkárság a saját pályázatain túl más tárcákkal közös programokban is részt vesz. A regionális idegenforgalmi bizottságok szintén döntenek bizonyos pénzek felől, és gondot fordítanak a turisztikai szempontból számos lehetőséggel bíró, ám elmaradt területek, régiók fejlesztésére. A most meghirdetett nyolc témakörre – egészségturisztikai vonzerők; kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése; kastélyok és várak hasznosítása; turisztikai nagyrendezvények; uniós projektek előkészítése; egészségturisztikai oktatás; szállás- és vendéglátóhelyek akadálymentesítése; régiós jelentőségű projektek – kilencmilliárd forint lesz a központi keretből.

A szolgáltatások fejlesztésére és szálláskapacitás bővítésére 2004–2006 során közel 20 milliárd forint érkezhet az Európai Unióból, és már az idén közel egymilliárd forintnyi értékben írtak ki uniós pályázatokat megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére.

Háborús következmények

Vajon milyen hatással vannak a hazai turizmusra a világban zajló események, tragédiák? Az iraki háború kapcsán Pál Béla úgy véli, a nagyobb távolságból remélt vendégek vélhetően megfogyatkoznak. Ám a New York-i terrorcselekmények utáni súlyos visszaesés után is összeszedte magát az ágazat, és várható, hogy az iraki események lezárulását követően ismét kiheveri a sokkot.

Ifj. Kenessey Gábor, az Eurotours Utazási Iroda igazgatója szerint is negatívan befolyásolta az utazási kedvet az iraki háború, így az utazási irodák február–április havi bevételei némiképp elmaradnak a tavalyi azonos időszakban regisztráltaktól. A turisták inkább a közelebbi európai nyaralóhelyeket, illetve az autóbuszos és egyéni programokat részesítik előnyben a repülős utakkal szemben. A jelenlegi adatok az autóbuszos utak esetében közel tízszázalékos, az egyénieknél pedig háromszázalékos emelkedésről, a repülős utaknál viszont ötszázalékos csökkenésről tanúskodnak.

Ám összességében optimisták a szakemberek: várakozásaik szerint a repülős programok iránti kereslet a háború befejezésével emelkedni fog, és eléri vagy meghaladja a tavalyi szintet. Ami azonban biztos: Magyarországon is egyre többen keresik majd a határokon belüli programajánlatokat, a kormányzat pedig számos intézkedéssel próbálja segíteni a nagyközönség és szolgáltatást adók egymásra találását.

Drávucz Péter