A gazdasági vezetők legfontosabb feladata most a 2002. évi eredmény „beállítása” és ennek kapcsán december 20-áig a társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettség teljesítése. Eddig az időpontig kell az év közben fizetett társaságiadó-előleget kiegészíteni a várható adó összegére.



Magyar specialitás



Ez magyar sajátosság, a fejlett országokban ugyanis az adott évben várható jövedelem alapján havonta „töltenek fel” a vállalkozók. A társaságiadó-törvény módosításakor egyébként a pénzügyi tárca megvizsgálta ennek az előnyeit, ám végül arra jutott, hogy marad a régi.



Társaságiadó-csökkentési javaslatok



● Mivel jövőre szélesedik az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságok köre, és az általuk fizetett osztalék, egyéb támogatás kedvezőtlen adójogi szabályozás alá esik, érdemes az ilyen társaságokban fennálló részesedések tulajdoni viszonyait még az idén rendezni. Ha ugyanis a külföldi társaság részesedését a belföldi adózó az év végéig megszerzi, akkor 2003-ban és 2004-ben a társaság adójogi minősítése még a most hatályos szabályok szerint végezhető el.

● Jelenleg nem számolható el a társasági adóban az abból származó veszteség, hogy a társaság az eszközét a piaci értékének a 90 százaléka alatti áron értékesítette. Ez jövőre hatályát veszti, tehát érdemes lehet az ilyen ügyleteket jövőre halasztani.

● A kapcsolt vállalkozásoknak érdemes hosszabb távú szerződésekben rendezniük a viszonyaikat, mert az alkalmazott ármegállapítás módszerét a szerződő feleknek később egy miniszteri rendelet írja elő.

● A 2003-ban és 2004-ben beszerzett (eddig 14,5, illetve 33 százalékos leírási kulcs alá eső) tárgyi eszközök, illetve szellemi termékek esetében 50 százalékos gyorsított értékcsökkenést számolhat majd el a vállalkozás a társasági adóban. E beszerzéseket érdemes lehet jövőre halasztani. A jövő évtől a legalább két évig használt (és az idézett szabály szerint nullára leírt) számítógépek adómentesen adhatók tovább magánszemélyek részére.

● Az épület-, gép- és infrastrukturális beruházások után vállalkozói övezetben, illetve kiemelt térségben utoljára idén vehető igénybe a 6 százalékos adókedvezmény.

● Az év végéig megkezdett beruházások alapján még jogosultságot lehet szerezni a 3 és 10 milliárd forint összegű beruházás után járó adókedvezményekre (bár ezek az eredeti, 2011-es időpontig már nem garantálhatók). Megfontolandó más kedvezmények igénybevételének vizsgálata is, mint a fejlesztési tartalék lekötése vagy a már most is igénybe vehető kutatás-fejlesztési adóalap-kedvezmény.

● Bizonyos társasági átalakulások kedvezményesebb, mások kedvezőtlenebb szabályok alá fognak esni jövőre, mint most. Az átalakulások kapcsán azon adóévben hatályos szabályokat kell alkalmazni, amely évben megszületett, illetve ellenjegyzésre került az átalakulásról (egyesülésről, szétválásról) szóló megállapodás.

(A tippeket Oszkó Pétertől, az Oppenheim Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetőjétől kaptuk.)



Mindenre gondolt?



A vállalkozásoknak január közepéig az éves zárlati feladatok keretében – többek között – a következőket célszerű megtenniük:

● a havi és a negyedéves zárlat során is elvégzendő feladatok teljesítése,

● az elévült és behajthatatlan követelések leírása, valamint kivezetése,

● az értékhelyesbítések és az értékelési tartalék nyilvántartásba vétele, a már nyilvántartásba vett értékhelyesbítések értékcsökkenésének elszámolása,

● az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása,

● az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása, ha évenkénti elszámolást választott az adózó,

● a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében,

● az értékpapírok és lekötött bankbetétek minősítése lekötési idő szempontjából, a szükséges átsorolások elvégzése,

● a hosszú lejáratú kötelezettségek minősítése a tartósság szempontjából, a szükséges átsorolás elvégzése,

● a fizetendő késedelmi kamatok tárgyévre vonatkozó összegének megállapítása és elszámolása,

● a tárgyévre időarányosan járó, illetve a tárgyévet időarányosan terhelő kamatok (adott és kapott hitelek, kölcsönök, váltók) összegének meghatározása, elszámolása,

● a fordulónapi leltározással kapcsolatban megállapított leltáreltérések rendezése,

● a számlázott, de meg nem érkezett szállítások értékének elszámolása,

● a nem folyamatosan vezetett készletszámlák esetében a készlet- és a költségszámla közötti korrekció elvégzése,

● a befejezetlen termelés, a félkész termékek és a munkahelyeken lévő megmunkálatlan anyagok év végi állománya értékének átvezetése a készletszámlákra,

● a saját termésű készletek értékének utókalkuláció által megállapított értékre történő helyesbítése.

A decemberi feltöltési kötelezettség a belföldi kettős könyvvitelt vezető cégekre, a külföldi vállalkozások hazai fióktelepeire és a cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelyeire, valamint a külföldön tevékenységet végző (off-shore) társaságokra terjed ki. Az egyszeres könyvvitelt vezetőkre nem. A jövő évtől azonban – amikor minden betéti társaságnak is át kell térnie a kettős könyvvitelre – 50 millió forint árbevétel alatt szintén nem kell majd „feltölteni”.

A művelet érdemileg befolyásolja az esetleges adókedvezmények igénybevételét, a tárgyi eszközök értékcsökkentését vagy a különböző adóalap-korrekciókat.



Szankciók és lehetőségek



Az adóhatóság akkor szankcionál, ha a vállalkozás december 20-áig nem fizeti ki a 2003. május 31-éig ténylegesen fizetendő adó legalább 90 százalékát. Megszívlelendő tanács: amint kiderül, hogy valaki kevés adóelőleget fizetett be, rögtön pótolja a mulasztását, ne várjon május 31-éig, mert a méltányossági kérelem elbírálásakor az adóhatóság ezt pozitívan értékeli. A mulasztási bírság mértéke a tényleges adó 90 százaléka és a befizetett adóelőleg különbözetének a 20 százaléka, így a cégek általában jóval többet fizetnek be a szükségesnél. Ez az államháztartás szempontjából sem éppen szerencsés, hiszen így decemberben majdnem ugyanannyi a társaságiadó-bevétel, mint az év első tizenegy hónapjában összesen.

Az ez évi eredmény beállítása kapcsán nem csupán az idei adó- és járulékszabályok között kell kiigazodni, hanem a novemberben kihirdetett „salátatörvényt” is át kell tanulmányozni. Ebből kiderül, hogy azoknak, akik a következő három évben beruházáson törik a fejüket, nincs szükségük arra, hogy az adóminimalizálás érdekében minél kevesebb adózás előtti eredményt mutassanak ki, hiszen a módosított társaságiadó-törvény lehetővé teszi, hogy az adózás előtti eredmény 25 százalékáig, de éves szinten maximum 500 millió forintig adómentesen fejlesztési tartalékot képezzenek, és ezt már a 2002. évi nyereségük terhére megtehetik. Továbbá adót lehet spórolni, ha bizonyos lépéseket erre az évre előrehoznak, vagy más intézkedéseket a jövő évre halasztanak.