A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) számára igen kínos, hogy a forgalom drasztikus visszaesése éppen akkor következett be, amikor végre olyan elektronikus kereskedési rendszer állt üzembe mind az azonnali, mind a határidős piacon, amely az eddigi csúcsforgalom többszörösét is kezelni tudná. A piaci aktivitás azonban mára olyan alacsony szintre esett, amelyet a brókerek nagy része a „kinyitni sem érdemes” kifejezéssel jellemez, s ami újabb brókercégek eltűnését valószínűsíti: lassan eseményszámba megy, ha a részvénypiac napi forgalma eléri a 10 milliárd forintot, inkább a 4–7 milliárd a jellemző. Tavaly ilyenkor és az év elején még 15 milliárd körüli átlagforgalmat regisztráltak, s nemegyszer lépte túl a volumen a 20 milliárdot.

A rendszer nem kompatibilis
A tőzsdetagok nem kis része egyre elégedetlenebb. Nem tartják ideálisnak az MMTS kereskedési rendszer kezelhetőségét, keveslik az általa nyújtott használható szolgáltatásokat, és túlzott kiadásnak érzik azt a 2,36 milliárd forintot, amit a rendszer megvétele jelentett.

Persze a szerződéskötés időpontjában senki sem gondolta, hogy ilyen drasztikus mértékben csökkenhet a piac forgalma. Az általános vélekedés az volt, hogy az EU-hoz közeledve a befektetők egyre szívesebben vásárolnak majd magyar részvényeket. Jogosnak tűnt az a remény is, hogy egy nagy forgalmat kezelni tudó rendszer növeli a piac biztonságát, s így a magyar papírok forgalmának egyre nagyobb része helyeződhet át Budapestre, főként Londonból, illetve New Yorkból. A kereskedési idő meghosszabbításának ugyanez volt a célja. Papíron valóban nőtt a BÉT-forgalom aránya, ez azonban csak annyit jelent, hogy a visszaesés mértéke a BÉT-en kisebb volt, mint külföldön.

Az MMTS megvételével kapcsolatban inkább az aggasztja a tulajdonosokat, hogy a rendszer nem kompatibilis egyik vezető európai tőzsdecsoportosulás által használt kereskedési platformmal sem. Pedig ma már egyértelmű, hogy a BÉT hosszabb távon nem tudja megőrizni függetlenségét, és kénytelen csatlakozni valamelyik európai csoporthoz.

Kevés a részvény
Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezetője osztja ezt a nézetet, de hangsúlyozza, hogy rövid távon még nem ezzel kell foglalkozni. A BÉT-et olyan szintű piaccá kell fejleszteni, amelyért – majd ha elérkezik az idő – akár versenghetnek is az európai tőzsdecsoportosulások. A BÉT november végi londoni bemutatkozásán a tőzsde vezetői nem is beszéltek sokat a hosszú távú kilátásokról, a fő cél ugyanis a befektetők figyelmének felkeltése volt a magyar társaságok iránt. Erre valóban nagy szükség van. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a külföldi befektetők kezén levő részvények aránya az első negyedévben elért 80 százalék feletti csúcs után szeptember végére 73,7 százalékra esett vissza.

A külföldiek visszatérésének azonban van egy igen komoly akadálya: kevés a részvény a piacon.
Az, hogy az elmúlt egy évben hét társaság távozott a tőzsdéről, még a kisebbik baj lenne. A Cofinec, a BÁV, a Central European Growth Fund, a Dunaholding, a Konzumbank, az Éptek és a Mizo közül ugyanis talán csak a Cofinec piacán voltak jelen a külföldiek, a többi részvény lényegében alvó papír volt.

Az már nagyobb gond, hogy a Cofinechez hasonlóan szakmai befektető által felvásárolt Kékkúti Ásványvíz és Human Gyógyszergyár is rövidesen eltűnhet a tőzsdei értékpapírlistáról; a legjelentősebb érvágás viszont a TVK kiesése. Ma (azaz 2000. november végén) persze még nem lehet tudni, hogy meddig marad a tőzsdén a legnagyobb magyar vegyipari vállalat, mivel azonban közkézhányada a Mol és a Gazprom belépésével már ma is alig éri el a 10 százalékot, befektetői szempontból a papír teljesen elveszítette jelentőségét.

Lesz-e it-szekció a BÉT-en?
De ez még mindig nem minden. Mivel a meglevő blue-chipek – Mol, Matáv, OTP – körül is jelentős a bizonytalanság, a külföldiek visszacsábulásához mindenképpen új bevezetésekre lenne szükség. Eddig az idén egyedül a Graphisoft hazatérése hozott új szereplőt, a papír árfolyama azonban a pesti megjelenés napja óta szinte folyamatosan esik.
Az év elején lehetett a legtöbbet hallani a tőzsde vezetőitől az it-szekció felállításának gondolatát. A külpiacokon ekkor száguldottak hihetetlen magasságokba a távközlési, számítástechnikai cégek, és ebből joggal lehetett azt a következtetést levonni, hogy a kis és közepes méretű magyar it-cégek számára vonzóvá válik a tőzsde útján történő tőkebevonás lehetősége. Nem így történt. Ma szerte a világban zuhannak az it-papírok.

Ettől függetlenül, még a szép időkben sem tolongtak a tőzsde kapuja előtt a bebocsátásra váró vállalkozások. A szépen fejlődő magyar technológiai cégek messze elkerülték a tőzsdét. Sok szakértő meg van győződve arról, hogy a tőzsdei megjelenéssel járó adatszolgáltatási kötelezettség riasztotta el őket, a zavarosban halászás ugyanis itthon jövedelmezőbbnek tűnik, mint az átlátható működés. Ha pedig egy céget sikerül beindítani, a tulajdonosok számára egyszerűbb egy az egyben busás nyereséggel eladni azt valamely külföldi szakmai befektetőnek.
Az it-szekció gondolata ma már át is alakult a tőzsdén. A legfrissebb tervek az alig másfél éve élő besorolási rendszer újbóli megváltoztatásáról szólnak.

Még újabb besorolás
A jelenlegi A, B és C szekció helyett az A és a B összevonásával jöhet létre egy új első szekció, ami a korábbi „elit A szekció” alapelvének megváltozását jelenti. Az ebbe a széles szekcióba történő bekerüléshez elég lesz a mai B-nek megfelelő követelményeknek megfelelni, azonban negyedévente gyorsjelentést kell készíteni a cég gazdálkodásáról. (Ez a jelenleg B-ben szereplő cégek számára szigorítás.) A második csoportba tartozó kibocsátók elég, ha félévente jelentenek.

A hajdani it-szekció elképzelése ma oly módon él tovább, hogy az előzőektől független szegmensbe kerülhetnek be a nagy kockázatú, ugyanakkor nagy növekedési kilátásokkal rendelkező társaságok. Ide igen könnyű lesz bekerülni, azonban negyedéves jelentési kötelezettség vár a cégekre. Szakértők szerint éppen emiatt kérdéses, hogy a nyilvánosságot inkább kerülő kis- és közepes vállalkozások bevihetők-e a tőzsdére.

Szerencsére vannak olyan hírek, amelyek kissé lecsendesítik a kétkedőket. A Synergon által tavaly decemberben eladott és egészségesen fejlődő Integra vezetői úgy nyilatkoztak, hogy akár már jövőre vállalják a megmérettetést, s a leglátogatottabb hazai internetes portál, az Index.hu is megerősítette november végén, hogy a tőzsdére tart. Az optimizmusra az adhat okot, hogy ha a hasonló profilú vállalatok árfolyamainak világméretű zuhanása sem tántorítja el e két ismert céget a tőzsdétől, az talán jó példaként szolgálhat a többi nagy növekedéssel számoló vállalkozás számára is.

Ács Gábor