A lakóépületek külseje és környezetük állapota többnyire döntőbb szempont a lakást vásárlók szemében, mint az, hogy milyen a kiszemelt lakás állapota. A lakást ugyanis legtöbbször még abban az esetben is felújítják az új tulajdonos ízlése, igénye és pénztárcája szerint, ha azt nemrégiben hozták rendbe lakói.
Nagyvárosi folyamatok
Budapesten a belső városmag lakóépületeinek karbantartására, felújítására hosszú évtizedekig a szükségesnél jóval kevesebbet fordítottak. A lakásállomány állaga leromlott, és a lepusztult lakótömbök, utcák látványa, a rengeteg félkomfortos, komfort nélküli lakás több kerületben szinte megbénította az ingatlanpiaci forgalmat. Bár e problémákkal már a hetvenes évektől számos tanulmány foglalkozott, a magas tőkeinvesztíciót igénylő, teljes épületkiürítéssel, -bontással járó felújítások elmaradtak. A főváros végül a nyolcvanas évek második felében saját forrásaiból néhány helyen megkezdte a rehabilitációs munkálatokat.
1990 után az megváltozott lakásgazdálkodás és -privatizáció új helyzetet teremtett, ám új feladatokat is rótt az önkormányzatokra. A fővárosi kerületek közül elsőként a Ferencváros, majd rá néhány évre a Józsefváros döntött nagyszabású városfejlesztési akció beindításáról. A rehabilitáció eredményeként a környező területek is fokozatosan felértékelődnek, a befektetői érdeklődés nő, s megmozdulnak a helyi ingatlanpiacok is, amit jelez az új és használt lakások iránti megnövekedett kereslet.
Ferencváros: egy forinthoz még kettő
Több elismerés, közte a nemzetközi ingatlanszakma ingatlanfejlesztési „Oscar díja” is jelzi az 1992-ben indult ferencvárosi rehabilitáció kiemelkedő eredményeit. A helyhatóság a saját forrásaival, fővárosi és állami pályázati támogatással megvalósított beruházásaival a magántőke számára is átlátható környezetet teremtett: kiszámíthatóvá vált a városrész fejlődésének iránya, üteme, garantált a fejlesztések hatósági háttere. Az eredmény nem is maradt el: az elmúlt időszakban minden forintnyi önkormányzati ráfordításhoz kétszer annyi magánbefektetői társult.A felújítások mára jelentősen megváltoztatták a városnegyed építészeti arculatát, karakterét, üzleti-befektetői vonzása erősödött. Öt év alatt a kerület e részében és közvetlen környezetében a telkek ára a másfél-, kétszeresére, némely lakások négyzetméterára pedig a duplájára nőtt. Az új lakások átlagára 1997-ben 127 ezer forint/négyzetméter körül volt, ma 260–280 ezer; a használtaké 160–270 ezer forint. Józsefváros: folytatása következik Az 1997-ben beindított VIII. kerületi városmegújító program pénzügyi finanszírozását a kerületi és a fővárosi önkormányzat közösen végzi.Az eddigi rekonstrukciók több mint 100 belső és középső józsefvárosi régi lakást érintettek, amelyek teljesen felújítva, komfortossá alakítva a kerület bérlakásállományát gyarapítják. Befejeződött több, értékesítésre szánt lakóépület tömbrehabilitációja, a bennük lévő lakások korszerűsítése. Az érintett területeken elkezdődött a közművek és a közterületek teljes rekonstrukciója, és ez a jövő év elején be is fejeződik. Utána új utcaburkolatokat és -bútorok kap a környék.A Középső-Józsefvárosban a helyhatóság egy-egy épülettömb felújítása helyett a teljes lakásállomány minőségét javítani kívánja. A Práter utca–Üllői út közötti, valamint a Corvin mozitól a Szigony utcáig terjedő negyedet érintő komplex fejlesztési terv szerint 8-10 év alatt sor kerül a közterületek felújítására, újak kialakítására, a zöldterületek növelésére, az infrastrukturális hálózat rekonstrukciójára, a megőrizendő épületállomány felújítására, a szabad – illetve a bontások révén szabaddá vált – területeken pedig új beruházásokra.
A Hock János utcában önkormányzati beruházásban épült 25 lakásos társasház lakásainak értékesítése jelenleg is folyik. Rövidesen befejeződik a Práter utca 14. alatti, 20 lakásos önkormányzati tulajdonú lakótömb felújítása és komfortosítása, a Dankó utca 34. és 40. szám alatti telken pedig a gazdasági tárcától nyert összeg felhasználásával 67 bérlakás építése folyik.
Az ingatlanárak a Józsefvárosban még nem emelkedtek olyan látványosan, mint a IX. kerületben: az új lakások négyzetméterára jelenleg 230–250 ezer, a használtaké 120–220 ezer forint.
Remények Kőbányán és Angyalföldön
Míg Erzsébet- és Terézváros szeretné felgyorsítani hasonló felújítási tervei beindulását, Kőbányán és Angyalföldön már négy éve elindult a rehabilitáció.
A X. kerületben a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. irányításával 1998 óta folyik a Ligettelkek nevű kerületi rész fejlesztése. Számos régi lakó- és ipari épületet lebontottak, néhány épülettömböt pedig felújítottak. A tervek szerint több mint 50 ezer négyzetméteren vállalkozói és költségalapú bérlakások épülnek itt az elkövetkező években, az első, 36 korszerű lakással kialakított lakóépület a Liget utcában jövőre készül el.
A fejlesztések hatására várhatóan itt is mozgásba lendül az ingatlanpiac, de jelenleg még nyomottak az árak. Új lakás nemigen épült, a használtak ára pedig 110–215 ezer forint/négyzetméter között van.
Angyalföldön a rehabilitáció lakóházak felújítását és önkormányzati bérlakások építését jelenti. 1998, a városmegújító program beindítása óta több lakásberuházó cég fogott bele lakásépítésbe: közel 1500 új otthonnal gyarapodott a városrész, négyzetméteráruk jelenleg 250–320 ezer forint. A használt lakások négyzetméterét 165–330 ezer forint között kínálják.
Soprontól Debrecenig
A többi nagyváros közül Sopronban és Debrecenben indultak el hasonló, egész városrészeket érintő fejlesztések.
Debrecenben az önkormányzat és néhány helyi szervezet pályázatokkal ösztönzött városmegújító programba kezdett, amelynek célja a város hangulatának és építészeti hagyományainak megőrzése. Ennek keretében kapott új arculatot egyebek között a Technika Háza, írtak ki pályázatot a városháza, az a körüli tér, valamint a tér alá egy mélygarázs építésére, és már épül egy sportesemények lebonyolítására alkalmas csarnok. Új lakás egyelőre nem sok épül, ezek négyzetméteréhez 190–230 ezer, míg a belvárosi használtakéhoz 140–210 ezer forintos áron lehet hozzájutni.
Az elmúlt években Sopron történelmi belvárosa ugyancsak megújult, és további műemléképület-felújítások várhatók. Jelenleg is számos lakásépítő cég folytat társasházi, lakókerti és lakóparki beruházást. Az új, többnyire nívós lakóingatlanok igen keresettek nemcsak a hazai vásárlók, hanem a külföldiek körében is; négyzetméteráruk 250–320 ezer forint körül van. A jó helyen fekvő, belvárosi használt lakások négyzetmétere 180–260 ezer forint.
Újjászülető városrészek
Több fővárosi kerület és vidéki város helyhatósága indította el belső lakónegyedei rehabilitációját. A városmegújítás mindig megmozdítja a vállalkozói tőkét is: számos lakás-, iroda- és egyéb beruházást valósul meg e területeken. Az újraélesztett lakókörnyezetek felértékelődnek, az eddig pangó ingatlanpiac felélénkül.
Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?
Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!
2025. április 22. 15:30
Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak
Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia
Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak
Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.

Szijjártó Péter nagyon megdicsérte magát az USA vámok felfüggesztése kapcsán, bár semmi köze nem volt hozzá
Szijjártó Péter rettenetesen büszke önmagára.

180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja
A politikusok némelyike felülmúlja a szélkakasokat.