A lakóépületek külseje és környezetük állapota többnyire döntőbb szempont a lakást vásárlók szemében, mint az, hogy milyen a kiszemelt lakás állapota. A lakást ugyanis legtöbbször még abban az esetben is felújítják az új tulajdonos ízlése, igénye és pénztárcája szerint, ha azt nemrégiben hozták rendbe lakói.
Nagyvárosi folyamatok
Budapesten a belső városmag lakóépületeinek karbantartására, felújítására hosszú évtizedekig a szükségesnél jóval kevesebbet fordítottak. A lakásállomány állaga leromlott, és a lepusztult lakótömbök, utcák látványa, a rengeteg félkomfortos, komfort nélküli lakás több kerületben szinte megbénította az ingatlanpiaci forgalmat. Bár e problémákkal már a hetvenes évektől számos tanulmány foglalkozott, a magas tőkeinvesztíciót igénylő, teljes épületkiürítéssel, -bontással járó felújítások elmaradtak. A főváros végül a nyolcvanas évek második felében saját forrásaiból néhány helyen megkezdte a rehabilitációs munkálatokat.
1990 után az megváltozott lakásgazdálkodás és -privatizáció új helyzetet teremtett, ám új feladatokat is rótt az önkormányzatokra. A fővárosi kerületek közül elsőként a Ferencváros, majd rá néhány évre a Józsefváros döntött nagyszabású városfejlesztési akció beindításáról. A rehabilitáció eredményeként a környező területek is fokozatosan felértékelődnek, a befektetői érdeklődés nő, s megmozdulnak a helyi ingatlanpiacok is, amit jelez az új és használt lakások iránti megnövekedett kereslet.
Ferencváros: egy forinthoz még kettő
Több elismerés, közte a nemzetközi ingatlanszakma ingatlanfejlesztési „Oscar díja” is jelzi az 1992-ben indult ferencvárosi rehabilitáció kiemelkedő eredményeit. A helyhatóság a saját forrásaival, fővárosi és állami pályázati támogatással megvalósított beruházásaival a magántőke számára is átlátható környezetet teremtett: kiszámíthatóvá vált a városrész fejlődésének iránya, üteme, garantált a fejlesztések hatósági háttere. Az eredmény nem is maradt el: az elmúlt időszakban minden forintnyi önkormányzati ráfordításhoz kétszer annyi magánbefektetői társult.A felújítások mára jelentősen megváltoztatták a városnegyed építészeti arculatát, karakterét, üzleti-befektetői vonzása erősödött. Öt év alatt a kerület e részében és közvetlen környezetében a telkek ára a másfél-, kétszeresére, némely lakások négyzetméterára pedig a duplájára nőtt. Az új lakások átlagára 1997-ben 127 ezer forint/négyzetméter körül volt, ma 260–280 ezer; a használtaké 160–270 ezer forint. Józsefváros: folytatása következik Az 1997-ben beindított VIII. kerületi városmegújító program pénzügyi finanszírozását a kerületi és a fővárosi önkormányzat közösen végzi.Az eddigi rekonstrukciók több mint 100 belső és középső józsefvárosi régi lakást érintettek, amelyek teljesen felújítva, komfortossá alakítva a kerület bérlakásállományát gyarapítják. Befejeződött több, értékesítésre szánt lakóépület tömbrehabilitációja, a bennük lévő lakások korszerűsítése. Az érintett területeken elkezdődött a közművek és a közterületek teljes rekonstrukciója, és ez a jövő év elején be is fejeződik. Utána új utcaburkolatokat és -bútorok kap a környék.A Középső-Józsefvárosban a helyhatóság egy-egy épülettömb felújítása helyett a teljes lakásállomány minőségét javítani kívánja. A Práter utca–Üllői út közötti, valamint a Corvin mozitól a Szigony utcáig terjedő negyedet érintő komplex fejlesztési terv szerint 8-10 év alatt sor kerül a közterületek felújítására, újak kialakítására, a zöldterületek növelésére, az infrastrukturális hálózat rekonstrukciójára, a megőrizendő épületállomány felújítására, a szabad – illetve a bontások révén szabaddá vált – területeken pedig új beruházásokra.
A Hock János utcában önkormányzati beruházásban épült 25 lakásos társasház lakásainak értékesítése jelenleg is folyik. Rövidesen befejeződik a Práter utca 14. alatti, 20 lakásos önkormányzati tulajdonú lakótömb felújítása és komfortosítása, a Dankó utca 34. és 40. szám alatti telken pedig a gazdasági tárcától nyert összeg felhasználásával 67 bérlakás építése folyik.
Az ingatlanárak a Józsefvárosban még nem emelkedtek olyan látványosan, mint a IX. kerületben: az új lakások négyzetméterára jelenleg 230–250 ezer, a használtaké 120–220 ezer forint.
Remények Kőbányán és Angyalföldön
Míg Erzsébet- és Terézváros szeretné felgyorsítani hasonló felújítási tervei beindulását, Kőbányán és Angyalföldön már négy éve elindult a rehabilitáció.
A X. kerületben a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. irányításával 1998 óta folyik a Ligettelkek nevű kerületi rész fejlesztése. Számos régi lakó- és ipari épületet lebontottak, néhány épülettömböt pedig felújítottak. A tervek szerint több mint 50 ezer négyzetméteren vállalkozói és költségalapú bérlakások épülnek itt az elkövetkező években, az első, 36 korszerű lakással kialakított lakóépület a Liget utcában jövőre készül el.
A fejlesztések hatására várhatóan itt is mozgásba lendül az ingatlanpiac, de jelenleg még nyomottak az árak. Új lakás nemigen épült, a használtak ára pedig 110–215 ezer forint/négyzetméter között van.
Angyalföldön a rehabilitáció lakóházak felújítását és önkormányzati bérlakások építését jelenti. 1998, a városmegújító program beindítása óta több lakásberuházó cég fogott bele lakásépítésbe: közel 1500 új otthonnal gyarapodott a városrész, négyzetméteráruk jelenleg 250–320 ezer forint. A használt lakások négyzetméterét 165–330 ezer forint között kínálják.
Soprontól Debrecenig
A többi nagyváros közül Sopronban és Debrecenben indultak el hasonló, egész városrészeket érintő fejlesztések.
Debrecenben az önkormányzat és néhány helyi szervezet pályázatokkal ösztönzött városmegújító programba kezdett, amelynek célja a város hangulatának és építészeti hagyományainak megőrzése. Ennek keretében kapott új arculatot egyebek között a Technika Háza, írtak ki pályázatot a városháza, az a körüli tér, valamint a tér alá egy mélygarázs építésére, és már épül egy sportesemények lebonyolítására alkalmas csarnok. Új lakás egyelőre nem sok épül, ezek négyzetméteréhez 190–230 ezer, míg a belvárosi használtakéhoz 140–210 ezer forintos áron lehet hozzájutni.
Az elmúlt években Sopron történelmi belvárosa ugyancsak megújult, és további műemléképület-felújítások várhatók. Jelenleg is számos lakásépítő cég folytat társasházi, lakókerti és lakóparki beruházást. Az új, többnyire nívós lakóingatlanok igen keresettek nemcsak a hazai vásárlók, hanem a külföldiek körében is; négyzetméteráruk 250–320 ezer forint körül van. A jó helyen fekvő, belvárosi használt lakások négyzetmétere 180–260 ezer forint.
Újjászülető városrészek
Több fővárosi kerület és vidéki város helyhatósága indította el belső lakónegyedei rehabilitációját. A városmegújítás mindig megmozdítja a vállalkozói tőkét is: számos lakás-, iroda- és egyéb beruházást valósul meg e területeken. Az újraélesztett lakókörnyezetek felértékelődnek, az eddig pangó ingatlanpiac felélénkül.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Találkozzunk személyesen!
2024. november 21. 16:00 Budapest
Véleményvezér
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben
Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát
Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba
Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
A Jobbik volt elnöke megerősítette Magyar Péter állítását, hogy a Fidesz titkosszolgálati eszközöket is használ az ellenzék lejáratására
Régi-új szereplő jelent meg a belpolitikai porondon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten
Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt
A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.