A lakossági fogyasztás és az önkormányzati beruházások visszaesésén keresztül fogják leginkább érezni a válságot a magyar családi-, mikro- és kisvállalkozások - mondja Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke, aki szerint válság idején a vállalkozók elkezdik felélni tartalékaikat, lemondanak bevételeikről. Az eddigi hátrányuk viszont - a legkisebbek nemigen jutottak hitelhez - most előnnyé vált, mert nem kell a hiteltörlesztés miatt aggódniuk. Csapás akkor érheti őket, ha fizetési problémák miatt a korábban hitelre vett magáningatlanaikra a bankok ráteszik a kezüket. Ezért az Iposz álláspontja szerint az egyéni vállalkozásokat érintő törvényt mindenképp módosítani kell, hogy ők is alakíthassanak egyéni céget - mert ezzel elhatárolható lenne a vállalkozói vagyon -, és a csődtörvénynek az egyéni cégekre is vonatkoznia kellene. (Az egyéni cégről részletesebben lásd a Piac & Profit 2008. 10. számát.)

Likviditást segítő eszköz

A mikrohitelezés a vállalkozások működésének fenntartására jó eszköz, ezért a finanszírozó szervezetek ehhez adott önrészét - amely jelenleg 20 százalék - csökkenteni kellene, hogy az így nyert pluszforrást is a vállalkozásoknak lehessen adni - véli Szűcs György.

A kibővített mikrohitelt a pályázatíró cégek is dicsérik. Semperger Kinga, a ProjectMine Kft. ügyvezetője szerint ez nagyon jó likviditást segítő eszköz lehet a kkv-k kezében, hiszen amellett, hogy egyszerű és jól átlátható lehetőségről van szó, bármire - például eszközbeszerzés kapcsán önrészként - is használható. A válság kezdete óta a mikrohitel iránt megugrott az igény, köszönhetően annak is, hogy maximális összegét 6 millióról 10 millió forintra emelték.

A nagy érdeklődés felveti a kérdést: elapadhatnak-e a mikrohitel forrásai? Az aktivitás dinamikus növekedése sem eredményezheti, hogy ne legyen pénz a mikrohitelalapban, állítja Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója. A nagyjából 60 milliárd forintos keret eleve igen komoly összeg, s a program eleve lehetőséget ad arra, hogy átcsoportosítsanak pénzeket. Benke szerint a nyertes pályázók általában egy, maximum három hét alatt hozzájutnak a forráshoz.

Klaszterben könnyebb

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) közlése szerint a következő években a hazai keresletélénkítés elsődleges forrásai az európai uniós támogatások lesznek. Már most döntés született több mint 2000 milliárd forintnyi olyan beruházásról, amely az építőipar (1800 milliárd forint), az infokommunikáció (200 milliárd) és a gépbeszerzések (100 milliárd) területén jelent megrendelést és azon keresztül munkát az érintett ágazatokban.

Az építőipari megrendelésekre most különösen nagy szükségük van a hazai kkv-knak, ugyanis a piacaikon már megjelentek olyan nagy cégek, amelyeket korábban ezek a 200-300 millió forintos megrendeléseket nem vonzottak. Kónya Zoltán, a Consol Europa Consulting ügyvezető igazgatója szerint kkv-k piaci befolyása folyamatosan szűkült, így a válság idején még nehezebben jutnak piacokhoz. A tanácsadó szerint nemcsak a nagyok, hanem az állam piacbefolyásolási lehetőségei is gondot jelentenek a kisebbek számára - a piacról ugyanis a kapcsolatrendszerek zárják ki a többséget -, és ezen jó lenne változtatni. Kónya úgy véli, ha a kkv-szektor megrendelésekhez jut, akkor munkával látja el a mikrovállalkozásokat is. A kicsik kitörési pontjaként említette a klaszterré alakulás lehetőségét.

Nyár óta pályázathatnak a klaszterbe tömörült vállalkozások és egyéb szervezetek a klasztermenedzsmentet támogató tevékenységekre, emellett a klaszter közös beruházásaira - eszközbeszerzésre, az ahhoz kapcsolódó gyártásilicenc-, gyártási know-how-beszerzésekre és IKT-fejlesztésre, beleértve közös informatikai platform kialakítását vagy továbbfejlesztését, az on-line megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatását - is.

A keretösszeg 6,45 milliárd forint, melyből egy-egy klaszter 5-250 millió forint támogatást kaphat.

Létszám és fejlesztés

A vállalkozások számára a válság teremtette kényszerhelyzetben költségcsökkentési lehetőséget jelent a létszámleépítés, ami viszont perspektivikusan sem a vállalkozás, sem a nemzetgazdaság számára nem jó megoldás. Az ellentétes irányú stratégia a fejlesztés, az "előremenekülés" lehet. A létszámleépítéssel remélt költségcsökkentés kiváltására és a fejlesztésre is vannak, lesznek igénybe vehető állami források. A fejlesztés alapjául az európai uniós pályázatokat szánja a kormány, ezek hatására már eddig is számos beruházás indult meg.

Ugyanakkor az uniós források igénybevétele akár gondot is okozhat a korábban sikeres pályázóknak, hiszen a megváltozott körülmények között kérdés, miként tudják tartani vállalásaikat. Ezek egyike például, hogy árbevétel-növekedést kell produkálniuk. A korábban reálisan teljesíthető feltételek például az autóipari beszállítók körében ma nehezen teljesíthetők, az autógyárak leállása teljesen átírta a forgatókönyveket. Kabács Zoltán, a Pannon Autóipari Klaszter menedzsere elmondta, hogy a teljes ágazatban alacsony a termelési ráta, napról napra változnak a lehívási számok (az autógyárak által ténylegesen megrendelt darabszámok). Az építőipar is gondokkal küzd, és várhatóan más ágazatokban is beállnak a sorba.

Éppen ezért a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium javaslatai között szerepel, hogy az uniós pályázatok kapcsán követelt eddigi árbevétel-növekedési elvárást ki lehessen váltani a munkahelyek megtartásának vállalásával. Az uniós támogatásért cserébe így elég lehet majd annak vállalása, hogy a vállalkozás meghatározott ideig megtartja alkalmazottait.

Ám annak, akinek az üzleti terve mostanra eleve a fejlesztést diktálja, nem szabad letérnie a megkezdett útról. Akkor sem, ha a konkurencia ezt nem képes megtenni - mert akkor piachoz juthat -, és akkor sem, ha a versenytárs is fejleszt, mert akkor végképp kiszorulhat a piacról.

Akik nyertek pályázaton, azok mennek tovább, előre, legalábbis az Árindex Forrásközvetítő és Beruházási Tanácsadó Kft. tapasztalatai szerint. Kivárásra azok a cégek játszanak, amelyek csak nézik a pályázati lehetőségeket, de futó projektjük nincsen - mondta el Várdai Enikő, a cégcsoport szakmai vezetője. Pénzügyi tanácsadóként azt javasolják, hogy most felül kell vizsgálni az üzleti terveket, ezen belül kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzügyi, a marketing-, a humánerőforrás- és a stratégiai tervekre.

A hazai vállalkozásokra jellemző, hogy üzleti terveiket elnagyolják, most azonban vissza kell térniük a realitásokhoz, amelyek most kedvezőtlenebbek, mint a tervezés idején voltak. Arra is sok példa van, hogy egy vállalkozásnak nincs is üzleti terve. Ebben az esetben legalább egy vázlatot érdemes készíteni, hogy láthassák, mi fog történni, illetve mi történhet a vállalkozással.

Az is jellemzi a hazai vállalkozókat, hogy akkor eszmélnek, amikor már ellenőriznek a hatóságok. Semperger Kinga ezért arra figyelmeztet, hogy érdemes előre jelezniük, ha valamilyen gond merült fel. A probléma általában az, hogy a pályázatban jelölt vállalások vagy monitoringmutatók valamiért nem tudnak teljesülni: például, ha emelkedett az alapanyagár, vagy a megváltozott gazdasági körülmények miatt csoportos elbocsátásokra volt szükség. Ha az eltérés az eredetileg leírtaktól csak 15-30 százalékos, akkor a közreműködő szervek - ez a vállalkozásoknak szóló pályázatok többségénél a MAG Zrt. - elnézőbbek, ha a problémáról előre tájékoztatják őket. A szakember szerint a hatóságok - ellenőrző és monitoringbizottságok - rugalmasan kezelik a különböző módosításokat, ha azok nem veszélyeztetik a projekt eredeti célját.